2010. november 21., vasárnap
Mosolygós karcolatok
Adok pár szösszenetet az egyáltalán nem-mindennapi-életemből...már úgyis teljesen mindegy, túlságosan régóta írok én ide,felesleges fényeznem magam..x)
- A múltkori, (tavalyi) lekésem-a-buszt-Istenem-adj-egy-helikoptert esetem óta sajnos halandó ember révén újra megismétlődött ez az epizód az életemben.
És az a kegyelem, hogy újból happy end-del ért véget.
Szaladok a buszhoz. Megpillantom a buszmegállónál álló tömeget. Megigazítom a hajam, kihúzom magam...-Huhh, ezt megúsztam.-Gondoltam naívan.
Odaérek a tömeghez. Hangos nevetés fogad, és hahotázva újságolják: Teeeeee, képzeld...jött a buszunk, mentünk pár métert, majd megállt. Hátrakiáltott a buszsofőr, és azt mondta, hogy menjünk vissza a buszmegbe..Érted ezt?
(Magamban: Naná, hiszen én még akkor nem voltam a buszon..)
2perc múlva feltűnik egy ragyogó, mosolygós, hosszú, új busz. Felszállunk. Megyünk 20 m-ert, és LEROBBANT.. Na, erre a tömegből egyöntetűen úgy kirobbant a nevetés, hogy igazán sajnáltam, hogy nem volt nálam egy kamera.
Visszamegyünk..Visszaáll az eredeti első tragacs buszunk, ahonnan leküldték őket.Tehát teljesen felesleges volt ez a 3-mas kanyar, azt leszámítva, hogy így én is közben megérkeztem. ÉS azzal furikáztunk egészen Vásárhelyig. Mi ez, ha nem csoda? :)
-Íme egy bonyolult történet, az én bonyolult életemből:Még tavasszal volt a zilahi konfi, ahol ugye részt vettem. Nagyon szuper volt, egyedül egy bibi volt csak, hogy ottfelejtettem a csizmám..sebaj mondom, küldök egy üzit az ottani lelkip. feleségének, nagyon kedves, ismerem is :) Meg is oldódott, meg minden..aztán úgy augusztus felé újra ráírtam, hogy megvan-e, mizus vele. Kiderült, h ő is (mert én is) ráfelejtett, de semmi baj, mert megvan a csizma.Egy másik kedves ismerősömék, -akik békésiek- felajánlották, hogy elhozzák, mert úgyis arra járnak, BIZTOS otthon lesz a család, amikor mennek. Hát nem voltak otthon :D Aztán jött a hír, h a K. család pont Zilahon volt, és immár Magyarországon van a csizmám...Tudjátok, örömünnep, már nem lesz vám :D Aztán kiderült, h Orsival találkozok, elhozza. Orsi otthon hagyta. :) Balázs kivitte a buszmegbe Boginak,aki szintén Szegedre igyekezett. Bogi majdnem fent felejtette a buszon, úgy rohant vissza érte fel, a buszra. Ezután majdnem én felejtettem rá, de aztán mind a 2 szememmel egész buszút alatt a csizmára összpontosítottam, nehogy az kereket oldjon valami oknál fogva. Végül hazakerült, és hálás vagyok érte Istennek és a kedves, segítőkész testvéreknek, akik sokat segítettek a hazakerülésében. Azóta a cipésznél van.Ez a kedvenc csizmám.
-Végül egy szösszenetnyi meglepetés-sztorival zárom bejegyzésem.
Előzmény: Orsi panaszkodott, h ő nagyon-nagyon szeretne egy fekete alapon fehér, lehetőleg ökölnyi nagyságú pöttyös esernyőt, csakhát a csabai Deichmann-ban elfogyott.
Mire gondol ekkor Livi? Úgyis itt a szülinapja az én barátnőmnek, majd én szerzek neki eggyet.
Elmegyek a szentesi D-ba, kiderül, h itt sajnos nincs. Felhívjuk a hmvásárhelyi üzletet, sajnos ott sincs. A szegedit: elfogyott. Kecskemétit: elfogyott. Pestit: elfogyott. Pécsi: elfogyott.Ekkor már mind a 2 eladó nevetett, és azon agyaltunk, h Csabán vajon melyik D.-ban lehetett Orsi, mert 2 üzlet van. Erre logikusan úgy gondoltuk, hogy biztos a központban elhelyezkedőben.De melyik van a központban? Hát talán a szarvasi úti van a város szélén...újabb tárcsázás,s monoton betanultsággal kezdi a nő:
Szervusz, én Andrea vagyok a szentesi Deichmann-ból, és érdeklődni szeretnék, hogy fekete alapon fehér, lehetőleg ökölnyi nagyságú pöttyös esernyőtök van-e? Válasz: hah, sajnos nincs...... Köszönöm, viszlát!
Erre berobog a másik eladó, és kihoz a szentesi üzlet raktárából egy FEKETE ALAPON FEHÉR PÖTTYÖS ESERNYŐT. Éljen! :)
- A múltkori, (tavalyi) lekésem-a-buszt-Istenem-adj-egy-helikoptert esetem óta sajnos halandó ember révén újra megismétlődött ez az epizód az életemben.
És az a kegyelem, hogy újból happy end-del ért véget.
Szaladok a buszhoz. Megpillantom a buszmegállónál álló tömeget. Megigazítom a hajam, kihúzom magam...-Huhh, ezt megúsztam.-Gondoltam naívan.
Odaérek a tömeghez. Hangos nevetés fogad, és hahotázva újságolják: Teeeeee, képzeld...jött a buszunk, mentünk pár métert, majd megállt. Hátrakiáltott a buszsofőr, és azt mondta, hogy menjünk vissza a buszmegbe..Érted ezt?
(Magamban: Naná, hiszen én még akkor nem voltam a buszon..)
2perc múlva feltűnik egy ragyogó, mosolygós, hosszú, új busz. Felszállunk. Megyünk 20 m-ert, és LEROBBANT.. Na, erre a tömegből egyöntetűen úgy kirobbant a nevetés, hogy igazán sajnáltam, hogy nem volt nálam egy kamera.
Visszamegyünk..Visszaáll az eredeti első tragacs buszunk, ahonnan leküldték őket.Tehát teljesen felesleges volt ez a 3-mas kanyar, azt leszámítva, hogy így én is közben megérkeztem. ÉS azzal furikáztunk egészen Vásárhelyig. Mi ez, ha nem csoda? :)
-Íme egy bonyolult történet, az én bonyolult életemből:Még tavasszal volt a zilahi konfi, ahol ugye részt vettem. Nagyon szuper volt, egyedül egy bibi volt csak, hogy ottfelejtettem a csizmám..sebaj mondom, küldök egy üzit az ottani lelkip. feleségének, nagyon kedves, ismerem is :) Meg is oldódott, meg minden..aztán úgy augusztus felé újra ráírtam, hogy megvan-e, mizus vele. Kiderült, h ő is (mert én is) ráfelejtett, de semmi baj, mert megvan a csizma.Egy másik kedves ismerősömék, -akik békésiek- felajánlották, hogy elhozzák, mert úgyis arra járnak, BIZTOS otthon lesz a család, amikor mennek. Hát nem voltak otthon :D Aztán jött a hír, h a K. család pont Zilahon volt, és immár Magyarországon van a csizmám...Tudjátok, örömünnep, már nem lesz vám :D Aztán kiderült, h Orsival találkozok, elhozza. Orsi otthon hagyta. :) Balázs kivitte a buszmegbe Boginak,aki szintén Szegedre igyekezett. Bogi majdnem fent felejtette a buszon, úgy rohant vissza érte fel, a buszra. Ezután majdnem én felejtettem rá, de aztán mind a 2 szememmel egész buszút alatt a csizmára összpontosítottam, nehogy az kereket oldjon valami oknál fogva. Végül hazakerült, és hálás vagyok érte Istennek és a kedves, segítőkész testvéreknek, akik sokat segítettek a hazakerülésében. Azóta a cipésznél van.Ez a kedvenc csizmám.
-Végül egy szösszenetnyi meglepetés-sztorival zárom bejegyzésem.
Előzmény: Orsi panaszkodott, h ő nagyon-nagyon szeretne egy fekete alapon fehér, lehetőleg ökölnyi nagyságú pöttyös esernyőt, csakhát a csabai Deichmann-ban elfogyott.
Mire gondol ekkor Livi? Úgyis itt a szülinapja az én barátnőmnek, majd én szerzek neki eggyet.
Elmegyek a szentesi D-ba, kiderül, h itt sajnos nincs. Felhívjuk a hmvásárhelyi üzletet, sajnos ott sincs. A szegedit: elfogyott. Kecskemétit: elfogyott. Pestit: elfogyott. Pécsi: elfogyott.Ekkor már mind a 2 eladó nevetett, és azon agyaltunk, h Csabán vajon melyik D.-ban lehetett Orsi, mert 2 üzlet van. Erre logikusan úgy gondoltuk, hogy biztos a központban elhelyezkedőben.De melyik van a központban? Hát talán a szarvasi úti van a város szélén...újabb tárcsázás,s monoton betanultsággal kezdi a nő:
Szervusz, én Andrea vagyok a szentesi Deichmann-ból, és érdeklődni szeretnék, hogy fekete alapon fehér, lehetőleg ökölnyi nagyságú pöttyös esernyőtök van-e? Válasz: hah, sajnos nincs...... Köszönöm, viszlát!
Erre berobog a másik eladó, és kihoz a szentesi üzlet raktárából egy FEKETE ALAPON FEHÉR PÖTTYÖS ESERNYŐT. Éljen! :)
2010. október 9., szombat
utolsó bejegyzésem
Vége van a blognak, hűvös szelek járnak.
Nagy bánata van a cinegemadárnak.
Én ebben a bejegyzésben búcsúzok el mindenkitől, akinek valaha is köze volt a blogunkhoz.
Azért hagyjuk abba, mert kicsit elfáradtunk, kevés az időnk (az utóbbi 1 hónapban csak én írtam..:)
A másik ok: nekem kicsit nehezemre esik őszintén leírni a gondolataimat és véleményemet úgy, hogy aztán bárki elolvashassa.
Meg megszoktam, hogy leírom a blogba, mi történt, így aztán nem szóban mondtam el embereknek, csak megadtam a blogcímet. kapcsolatépítő volt, mondhatom.
Csökkenteni is akartam a net előtt töltött időt, mert szükség van arra, hogy erőt vegyek magamon, és jobban ápoljam a kapcsolataimat. :)
Úgyhogy megbeszéltük livivel, hogy most ennek itt a vége.
Nem szűnik meg a blog, mert mi is szeretjük újraolvasni, több mint 2 éves bejegyzéseinket. Milyen nevetséges bejegyzések voltak is azok! :)
Jó volt együtt írni, tudni egymásról, esetleg másoknak is használni...
Livi azt mondta, neki még az íráskészségét is fejlesztette..:D
Na akkor köszönöm, hogy olvastátok, időt szántatok rá biztattatok, tényleg köszönöm. :))
:)
Nagy bánata van a cinegemadárnak.
Én ebben a bejegyzésben búcsúzok el mindenkitől, akinek valaha is köze volt a blogunkhoz.
Azért hagyjuk abba, mert kicsit elfáradtunk, kevés az időnk (az utóbbi 1 hónapban csak én írtam..:)
A másik ok: nekem kicsit nehezemre esik őszintén leírni a gondolataimat és véleményemet úgy, hogy aztán bárki elolvashassa.
Meg megszoktam, hogy leírom a blogba, mi történt, így aztán nem szóban mondtam el embereknek, csak megadtam a blogcímet. kapcsolatépítő volt, mondhatom.
Csökkenteni is akartam a net előtt töltött időt, mert szükség van arra, hogy erőt vegyek magamon, és jobban ápoljam a kapcsolataimat. :)
Úgyhogy megbeszéltük livivel, hogy most ennek itt a vége.
Nem szűnik meg a blog, mert mi is szeretjük újraolvasni, több mint 2 éves bejegyzéseinket. Milyen nevetséges bejegyzések voltak is azok! :)
Jó volt együtt írni, tudni egymásról, esetleg másoknak is használni...
Livi azt mondta, neki még az íráskészségét is fejlesztette..:D
Na akkor köszönöm, hogy olvastátok, időt szántatok rá biztattatok, tényleg köszönöm. :))
:)
2010. szeptember 26., vasárnap
vasárnap
Nem tudok képet feltölteni, úgyhogy képzeljen mindenki maga elé egy magas épületet, nagy üvegablakokkal, előtte meg egy szürke, laposabb tetőt, amin ül egy lány, napszemüvegben, felhúzott térdekkel.
Ugyanis ezt akartam feltölteni valamilyen okból kifolyólag.
Most jöttem haza az imaházból. A mai napot végigdolgoztam, ha lehet így fogalmazni.
Elrohantam bibliakörbe reggel, pedig nem akartam. Gondoltam is magamban, minek kell ezt kényszeríteni, nem lehet olyan, hogy néha nem megyünk?!
Aztán kiderült, hogy rajtam kívül csak 1 lány volt, és nélkülem elég kínosan érezhette volna magát..
Végülis jó volt az. :))
Istentisztelet: oboáztam egy énekben, volt egy kis zenekari kíséret, csellózott Berta, Bazsi, hegedült nagynéném meg egy lány még. Én oboáztam és ennyi. Ritkán van ilyen, pedig olyan szép így együtt a ének.
Délután meg 2 énekben is oboáztam.
Pár percel az ének eljátszása előtt ott ültem egy széken a gyülekezettel szemben. Előttünk még egy bácsi bizonyságot tett.
Ott ültem, és gondolkoztam, miről is szól ez az ének?!
Tényleg, miről?
Hálát adok Istennek... ez volt kb a cím, a szövegét nem is tudtam.
Őszinte voltam magamhoz, és nem volt szép, amit láttam magamban.
Nem volt bennem egy picike hála sem. Semmi.
5 perc múlva eljátszom ezt az éneket, és addig valamit tenni kellene, különben nincs értelme szolgálni, ha nincs mit adjak...
Imádkoztam Istenhez, már nem emlékszem, mitmondtam. Őszinte volt, és bűnbánó. És rövid.
Letelt az 5 perc. Eljátszottuk az éneket, és nagyon szép volt.
Most meg tanulnom kell, így is kicsit haragszom magamra, hogy itt netezek.
Megyek is . :))
Ugyanis ezt akartam feltölteni valamilyen okból kifolyólag.
Most jöttem haza az imaházból. A mai napot végigdolgoztam, ha lehet így fogalmazni.
Elrohantam bibliakörbe reggel, pedig nem akartam. Gondoltam is magamban, minek kell ezt kényszeríteni, nem lehet olyan, hogy néha nem megyünk?!
Aztán kiderült, hogy rajtam kívül csak 1 lány volt, és nélkülem elég kínosan érezhette volna magát..
Végülis jó volt az. :))
Istentisztelet: oboáztam egy énekben, volt egy kis zenekari kíséret, csellózott Berta, Bazsi, hegedült nagynéném meg egy lány még. Én oboáztam és ennyi. Ritkán van ilyen, pedig olyan szép így együtt a ének.
Délután meg 2 énekben is oboáztam.
Pár percel az ének eljátszása előtt ott ültem egy széken a gyülekezettel szemben. Előttünk még egy bácsi bizonyságot tett.
Ott ültem, és gondolkoztam, miről is szól ez az ének?!
Tényleg, miről?
Hálát adok Istennek... ez volt kb a cím, a szövegét nem is tudtam.
Őszinte voltam magamhoz, és nem volt szép, amit láttam magamban.
Nem volt bennem egy picike hála sem. Semmi.
5 perc múlva eljátszom ezt az éneket, és addig valamit tenni kellene, különben nincs értelme szolgálni, ha nincs mit adjak...
Imádkoztam Istenhez, már nem emlékszem, mitmondtam. Őszinte volt, és bűnbánó. És rövid.
Letelt az 5 perc. Eljátszottuk az éneket, és nagyon szép volt.
Most meg tanulnom kell, így is kicsit haragszom magamra, hogy itt netezek.
Megyek is . :))
2010. szeptember 23., csütörtök
fénygraffiti
Ilyen az életünk. Csak egy pillanat, aztán eltűnünk a Földről.
Rajtunk kívül még hatmilliárdan ugyanezt teszik.
Rajtunk kívül még hatmilliárdan ugyanezt teszik.
a semmi
Ilyen fáradtan még soha nem írtam blogot.
Semmi értelme felsorolni, hány helyen kellett 100 %-osan teljesítenem ma...
Illetve hány helyen kellett volna.
De végül egyik helyen sem sikerült. Ez így nem éri meg. Vagy a suliban "leszek ott", vagy a zenesuliban, vagy este kóruson, ja és itthon...
Hajjaj nehéz a választás... zenesuli.
Na ezt is megbeszéltem magammal.
Nem maradt semmim, amit ideírhatnék. Semmi. Csak a fáradtság, és a tennivalók listája, ami senkit sem érdekel. Igazán sajnálom. :)
Semmi értelme felsorolni, hány helyen kellett 100 %-osan teljesítenem ma...
Illetve hány helyen kellett volna.
De végül egyik helyen sem sikerült. Ez így nem éri meg. Vagy a suliban "leszek ott", vagy a zenesuliban, vagy este kóruson, ja és itthon...
Hajjaj nehéz a választás... zenesuli.
Na ezt is megbeszéltem magammal.
Nem maradt semmim, amit ideírhatnék. Semmi. Csak a fáradtság, és a tennivalók listája, ami senkit sem érdekel. Igazán sajnálom. :)
2010. szeptember 17., péntek
értelem és érzelem
Írni fogok egy újabb bejegyzést, egy újabb ezredik unalmas és lényegtelen bejegyzést.
Vajon mi készteti az embereket, hogy világgá kürtöljék a dolgaikat, mikor alig érdekel valakit. Vagy senkit.
Ez nem önsajnálat, csak elgondolkodtam.
Annyi érzelmes ömlengős blog van, amennyit ember még el nem olvasott.
Főleg a szerelem köré épül a mondanivaló. És a csalódás köré.
A kis tini lánykák érzelmes kirohanásai... persze semmi bajom velük, csak tényleg nincs értelme...
Bár lehet, hogy nekik ettől jobb lesz. és az is lehet, hogy pár ember miatt csinálják az egészet.
A mi blogunk is ilyen egyébként. Pár ember olvassa, de miattuk érdemes.
Meg most már tesóim innen tudnak rólam az egyetemen. :)
Mennem kell takarítani. Mire anya hazajön kész legyen. Meg gyakorolni, meg tanulni, a többibe nem gondolok bele!
Késő.
Vajon mi készteti az embereket, hogy világgá kürtöljék a dolgaikat, mikor alig érdekel valakit. Vagy senkit.
Ez nem önsajnálat, csak elgondolkodtam.
Annyi érzelmes ömlengős blog van, amennyit ember még el nem olvasott.
Főleg a szerelem köré épül a mondanivaló. És a csalódás köré.
A kis tini lánykák érzelmes kirohanásai... persze semmi bajom velük, csak tényleg nincs értelme...
Bár lehet, hogy nekik ettől jobb lesz. és az is lehet, hogy pár ember miatt csinálják az egészet.
A mi blogunk is ilyen egyébként. Pár ember olvassa, de miattuk érdemes.
Meg most már tesóim innen tudnak rólam az egyetemen. :)
Mennem kell takarítani. Mire anya hazajön kész legyen. Meg gyakorolni, meg tanulni, a többibe nem gondolok bele!
Késő.
2010. szeptember 14., kedd
2010. szeptember 2., csütörtök
Ez a nap...!
Első nap a suliban.
Reggel 6 óra. Felriadok. ma milyen nap van? Hétfő? Kedd? Szerda? Nem az tegnap volt. Akkor csütörtök. De ugye nem péntek?! Nem. Jajj megnyugodtam.
Nincs első órám. Akkor alhatok tovább.
De mit is álmodtam? Úgy emlékszem rosszat. Akkor mégsem kéne visszaaludni, hátha visszatér.
Á mindegy, a rossz után jó kell következzen.
Visszaalszok.
Reggel 6 óra 13 perc. Felriadok. Még van időm, alszok vissza.
Reggel 7 óra 06 perc.
Hangokat hallok. Messziről, ködösen, már foltokat is látok. És dübögést érzek. ja, csak Barnus az, kisöcsi, ébreszt. Szívroham. Már 7 óra?? El fogok késni, 7kor megy a buszom. Ja nem, ebben az évben nincs első órám. Ja és biciklivel terveztem suliba menni.
Ó akkor még van 5 percem felébredni. Ez a luxust!
Felkeltem végül, nem volt mit tenni. Elővettem a Bibliám, legegyszerűbb ha még itt a meleg ágyban elolvasom az Útjelzőt, aztán mehetek dolgomra-gondoltam.
Tévedtem.
A meleg és puha ágyban való Bibliaolvasás nekem nem vált be.
Felkeltem, ugrás az időben, indulok a suliba biciklivel.
A táskám majd leszakad, szó szerint kezd engedni a varrás...
A táskámmal együtt a kezem is majd leszakadt, ráadásul a táska vállpántja elszorította a nyaki erem, amitől kezdtem szédülni...Szembeszél, meleg, hideg, de odaértem!!!
Olasz: semmi. Csak a nyári élmények.
Hittan: semmi. Elmaradt.
Matek: semmi. Csak beszélgettünk. A tanár kérdezte nem hiányoznak-e nekem a könyveim. Nem értettem mire céloz. Később rájöttem, hogy elfelejtettem elhozni a tankönyveimet a könyvtárból.
Micsoda dolog!
Magyar: azért a semminél több volt. Verset elemeztünk. Hasznos és unalmas.
Utána nem találtam a telefonom. Már kezdtem azt hini, a táskám tényleg benyel dolgokat, mikor Ancs mondta, nézzem meg a portán. Megnéztem, és ott volt, valaki leadta. Köszi Valaki!
Hazasuhantam, aztán itt csak homályosan emlékszem mi történt, ez a rész kiesett egészen a Neo Zitran.ig. Meg Bibliát is olvastam. Végre. :)
Ittam, mert féltem hogy megfázok.
Végül a nap zárása: Chopin kóruspróba.
Megtartottam életem első szólampróbáját. Aranyos volt az alt, jól haladtunk, én meg jól megkönnyebbültem. Nem is ment olyan nehezen.
Bár az, hogy 3 lengyel darabot ellett megtanulnunk, úgy, hogy senki sem tud lengyelül, és a dallam is új... de megoldottuk a problémát, és kiejtettünk minden szót!
Amelyek körülbelül így néztek ki: Cheighti Bie ta na kurnela mzietnjzkt hfgfgs. Igen, így.
Hősök vagyunk, alt!
És most itthon vagyok
Reggel 6 óra. Felriadok. ma milyen nap van? Hétfő? Kedd? Szerda? Nem az tegnap volt. Akkor csütörtök. De ugye nem péntek?! Nem. Jajj megnyugodtam.
Nincs első órám. Akkor alhatok tovább.
De mit is álmodtam? Úgy emlékszem rosszat. Akkor mégsem kéne visszaaludni, hátha visszatér.
Á mindegy, a rossz után jó kell következzen.
Visszaalszok.
Reggel 6 óra 13 perc. Felriadok. Még van időm, alszok vissza.
Reggel 7 óra 06 perc.
Hangokat hallok. Messziről, ködösen, már foltokat is látok. És dübögést érzek. ja, csak Barnus az, kisöcsi, ébreszt. Szívroham. Már 7 óra?? El fogok késni, 7kor megy a buszom. Ja nem, ebben az évben nincs első órám. Ja és biciklivel terveztem suliba menni.
Ó akkor még van 5 percem felébredni. Ez a luxust!
Felkeltem végül, nem volt mit tenni. Elővettem a Bibliám, legegyszerűbb ha még itt a meleg ágyban elolvasom az Útjelzőt, aztán mehetek dolgomra-gondoltam.
Tévedtem.
A meleg és puha ágyban való Bibliaolvasás nekem nem vált be.
Felkeltem, ugrás az időben, indulok a suliba biciklivel.
A táskám majd leszakad, szó szerint kezd engedni a varrás...
A táskámmal együtt a kezem is majd leszakadt, ráadásul a táska vállpántja elszorította a nyaki erem, amitől kezdtem szédülni...Szembeszél, meleg, hideg, de odaértem!!!
Olasz: semmi. Csak a nyári élmények.
Hittan: semmi. Elmaradt.
Matek: semmi. Csak beszélgettünk. A tanár kérdezte nem hiányoznak-e nekem a könyveim. Nem értettem mire céloz. Később rájöttem, hogy elfelejtettem elhozni a tankönyveimet a könyvtárból.
Micsoda dolog!
Magyar: azért a semminél több volt. Verset elemeztünk. Hasznos és unalmas.
Utána nem találtam a telefonom. Már kezdtem azt hini, a táskám tényleg benyel dolgokat, mikor Ancs mondta, nézzem meg a portán. Megnéztem, és ott volt, valaki leadta. Köszi Valaki!
Hazasuhantam, aztán itt csak homályosan emlékszem mi történt, ez a rész kiesett egészen a Neo Zitran.ig. Meg Bibliát is olvastam. Végre. :)
Ittam, mert féltem hogy megfázok.
Végül a nap zárása: Chopin kóruspróba.
Megtartottam életem első szólampróbáját. Aranyos volt az alt, jól haladtunk, én meg jól megkönnyebbültem. Nem is ment olyan nehezen.
Bár az, hogy 3 lengyel darabot ellett megtanulnunk, úgy, hogy senki sem tud lengyelül, és a dallam is új... de megoldottuk a problémát, és kiejtettünk minden szót!
Amelyek körülbelül így néztek ki: Cheighti Bie ta na kurnela mzietnjzkt hfgfgs. Igen, így.
Hősök vagyunk, alt!
És most itthon vagyok
2010. szeptember 1., szerda
Napra mosolygó
Aha, mosolygó. Miért is ? Csak mert jó lenne pozitívnak lenni..igen, ezen a gyászos napon mondom ezt, szeptemben 1-én. Kedves diáktársaim! Már nincs sok hátra, csak 185 nap! Csak 185! :D
Nos, azért nem is olyan rossz ez az élet. Kétségtelenül örömmel töltött el, hogy láthattam az osztálytársaim derüs arcát, hogy találkozhattam szeretett tanáraimmal..
Ja.. és itt a probléma. A két kedvenc tanáromnak búcsút kellet intenem a napomon. Mindjárt az elsőn.
Sajnos a fél tanári kart kicserélték és nagy kár, hogy az angol tanárom elmúlt 57, a magyar tanárom pedig hittan szakos is..és megvonták tőle a magyar órákat.
Szörnyű. Kell egy hét, hogy ezt én feldolgozzam.
Változások. Kaptam egy menza menzát, viszlát Sólyom bisztró. No práblöm, minusz 5 kiló.
Minden nap lesz bioszom és angolom. Ráadásul tripla. Ha ez a tudásanyag belém tud majd áramlani...akkor összejöhet a nyelvvizsga és a biosz közép..emelt.
Nyelvvizsga----> mindenképpen kell. Az egész osztályom idén rakja le, most mondta pedig ofő, hogy 8 ember maradjon 12.-ig...legyek pont én a szegény áldozat? :D
Éss ez a nyár valóban csodálatosan szép volt. Tegnap Zsófinál aludtam és nagyon szuper volt beszélgetni egy picit. Barnusoztam és Regiztem a napokban..rokonlátogatások, takarítás, vásárlás. Sunshine, nosztalgia.
Jöhet a tanulás. Igen, végülis jöhet. Okosabb leszek (na jó, szebb nem :D ) lesz több papírom, a szép-új Micimacis spirálfüzetem telítődik és én egyre közelebb jutok a nyelvvizsgához..
Nos, azért nem is olyan rossz ez az élet. Kétségtelenül örömmel töltött el, hogy láthattam az osztálytársaim derüs arcát, hogy találkozhattam szeretett tanáraimmal..
Ja.. és itt a probléma. A két kedvenc tanáromnak búcsút kellet intenem a napomon. Mindjárt az elsőn.
Sajnos a fél tanári kart kicserélték és nagy kár, hogy az angol tanárom elmúlt 57, a magyar tanárom pedig hittan szakos is..és megvonták tőle a magyar órákat.
Szörnyű. Kell egy hét, hogy ezt én feldolgozzam.
Változások. Kaptam egy menza menzát, viszlát Sólyom bisztró. No práblöm, minusz 5 kiló.
Minden nap lesz bioszom és angolom. Ráadásul tripla. Ha ez a tudásanyag belém tud majd áramlani...akkor összejöhet a nyelvvizsga és a biosz közép..emelt.
Nyelvvizsga----> mindenképpen kell. Az egész osztályom idén rakja le, most mondta pedig ofő, hogy 8 ember maradjon 12.-ig...legyek pont én a szegény áldozat? :D
Éss ez a nyár valóban csodálatosan szép volt. Tegnap Zsófinál aludtam és nagyon szuper volt beszélgetni egy picit. Barnusoztam és Regiztem a napokban..rokonlátogatások, takarítás, vásárlás. Sunshine, nosztalgia.
Jöhet a tanulás. Igen, végülis jöhet. Okosabb leszek (na jó, szebb nem :D ) lesz több papírom, a szép-új Micimacis spirálfüzetem telítődik és én egyre közelebb jutok a nyelvvizsgához..
Hékás! És pénteken érkezik az én saját-szép-új klarinétom!!
Szóval napra mosolygó.Még egy kis napsütés azért nem ártana, de kezdetnek már az optimizmus is megteszi. Have nice week! :)
Szóval napra mosolygó.Még egy kis napsütés azért nem ártana, de kezdetnek már az optimizmus is megteszi. Have nice week! :)
2010. augusztus 31., kedd
2010. augusztus 28., szombat
Exodus
Ezt a könyvet olvasom épp most. Nekem anya ajánlotta, úgy 12 éves lehettem, mikor először elolvastam. Mára teljesen szétesett, alig tudom olvasni, mert már szinte csak különálló lapokból áll, mégis megéri a szenvedést.
Engem mindig érdekelt Izráel története, csodákkal teli története, a hely, a nép, a nyelv...
Engem mindig érdekelt Izráel története, csodákkal teli története, a hely, a nép, a nyelv...
Shelley: Egy mezei pacsirtához
Köszöntelek, víg szellem!
Nem is vagy te madár,
ki fönn a messze mennyen
lágyan dalolva jár
s csorog a szívedből az édes dallam-ár.
Pályádnak íve felnő
a mennyig, égre kelsz,
akár a tűzi felhő;
a mély kéken kerengsz,
dalolva röppensz és röppenve énekelsz.
Az áldozó aranyban,
az alkonyi ködön,
szállsz a felhőkbe halkan,
öröktől-örökön,
mint fiatal, vidám, testnélküli öröm.
A bíbor is merőben
halvány röptöd felett;
mint csillag a verőben
alig-alig remeg,
oly láthatatlan vagy, s halljuk vad éneked.
mely éles, mint ezüsttől
nyilas, virradti ég,
mikor lámpája füstöl
fehér hajnalba rég,
s érezzük, itt a nap, de alig látni még.
Trillád, a drága lárma
eget-földet betölt,
akár a hold, hogy árva
felhőn remeg s a zöld
özönbe fürödik a táj, az ég, a föld.
Ki vagy te, én madárkám,
mi vagy kedveske, mi?
Nem szebbek a szivárvány
villámló gyöngyei,
mint a te éneked csillámló gyöngyei.
Olyan vagy, mint poéta,
ki elbujt valahol,
a föld körötte néma,
s merész-új szava szól,
azután az egész világ vele dalol:
mint ó kastély-toronyba
nagyúri, méla lány,
ki gyötrődik szorongva,
vágyaktól halavány,
s egyszerre csak dallal könnyít a bánatán:
mint fénybogár a tarló
harmatkönnyes gyepén,
mely szétveti aranyló
szikráit könnyedén
s fű és virág között remeg a szende fény;
mint a rózsa, mely a lombba
édes-nyugodtan él,
s egyszerre letarolja
a forró déli szél
és illatától a vad rabló elalél;
szép a tavaszi zápor,
a kikeleti ág,
a langy eső zajától
fölébredő virág,
de vidorabb, tisztább a te friss muzsikád.
Mondd el, madárka, lélek,
mért ujjongsz annyiszor:
boldogság nincs itt mélyebb,
a szerelem, a bor
nem ád oly mély gyönyört, mint mi torkodba forr.
Óh lakodalmi kar-dal,
éneklő diadal,
ki is verseng e dallal,
oly édes, fiatal,
hiába itt a harc, meddő a viadal.
Micsoda ez az ihlet,
mi adja ezt a színt?
A rét, a víz, a szirtek?
Milyen táj képe int?
Szeretsz-e? vagy sosem ismerted-e a kínt?
Vad örömödbe lanyha
ábránd sosem vegyül,
se fáradság unalma,
mely a lélekbe gyűl;
a tiszta szerelem nevet rád, szent kegyül.
Te tudva s öntudatlan
látod, hogy mit müvel
a halál s igazabban,
mint e sok porhüvely,
és mégis énekelsz, kristályos derüvel.
Mi ide-oda nézünk,
sírunk azért, mi nincs,
őszinte nevetésünk
sötét kapun kilincs,
fanyar méz a dalunk, és fáj az is, mi kincs.
De ha itt sose lenne
gőg, jaj, meg gyűlölet,
és nem könnyezne rendre
az ifju és öreg,
akkor se érhetnők utól az örömed.
Szebb ez, miként a lázadt,
hullámzatos zene,
és mint a könyv, a lázak
tudásával tele,
te földet megvető, poéták mestere!
Tanítsd örömre félholt
szivem, vidám menád,
adj zengő, égi tébolyt
és részeg citerát,
s rám úgy figyel a föld, mint mostan én reád.
Nem is vagy te madár,
ki fönn a messze mennyen
lágyan dalolva jár
s csorog a szívedből az édes dallam-ár.
Pályádnak íve felnő
a mennyig, égre kelsz,
akár a tűzi felhő;
a mély kéken kerengsz,
dalolva röppensz és röppenve énekelsz.
Az áldozó aranyban,
az alkonyi ködön,
szállsz a felhőkbe halkan,
öröktől-örökön,
mint fiatal, vidám, testnélküli öröm.
A bíbor is merőben
halvány röptöd felett;
mint csillag a verőben
alig-alig remeg,
oly láthatatlan vagy, s halljuk vad éneked.
mely éles, mint ezüsttől
nyilas, virradti ég,
mikor lámpája füstöl
fehér hajnalba rég,
s érezzük, itt a nap, de alig látni még.
Trillád, a drága lárma
eget-földet betölt,
akár a hold, hogy árva
felhőn remeg s a zöld
özönbe fürödik a táj, az ég, a föld.
Ki vagy te, én madárkám,
mi vagy kedveske, mi?
Nem szebbek a szivárvány
villámló gyöngyei,
mint a te éneked csillámló gyöngyei.
Olyan vagy, mint poéta,
ki elbujt valahol,
a föld körötte néma,
s merész-új szava szól,
azután az egész világ vele dalol:
mint ó kastély-toronyba
nagyúri, méla lány,
ki gyötrődik szorongva,
vágyaktól halavány,
s egyszerre csak dallal könnyít a bánatán:
mint fénybogár a tarló
harmatkönnyes gyepén,
mely szétveti aranyló
szikráit könnyedén
s fű és virág között remeg a szende fény;
mint a rózsa, mely a lombba
édes-nyugodtan él,
s egyszerre letarolja
a forró déli szél
és illatától a vad rabló elalél;
szép a tavaszi zápor,
a kikeleti ág,
a langy eső zajától
fölébredő virág,
de vidorabb, tisztább a te friss muzsikád.
Mondd el, madárka, lélek,
mért ujjongsz annyiszor:
boldogság nincs itt mélyebb,
a szerelem, a bor
nem ád oly mély gyönyört, mint mi torkodba forr.
Óh lakodalmi kar-dal,
éneklő diadal,
ki is verseng e dallal,
oly édes, fiatal,
hiába itt a harc, meddő a viadal.
Micsoda ez az ihlet,
mi adja ezt a színt?
A rét, a víz, a szirtek?
Milyen táj képe int?
Szeretsz-e? vagy sosem ismerted-e a kínt?
Vad örömödbe lanyha
ábránd sosem vegyül,
se fáradság unalma,
mely a lélekbe gyűl;
a tiszta szerelem nevet rád, szent kegyül.
Te tudva s öntudatlan
látod, hogy mit müvel
a halál s igazabban,
mint e sok porhüvely,
és mégis énekelsz, kristályos derüvel.
Mi ide-oda nézünk,
sírunk azért, mi nincs,
őszinte nevetésünk
sötét kapun kilincs,
fanyar méz a dalunk, és fáj az is, mi kincs.
De ha itt sose lenne
gőg, jaj, meg gyűlölet,
és nem könnyezne rendre
az ifju és öreg,
akkor se érhetnők utól az örömed.
Szebb ez, miként a lázadt,
hullámzatos zene,
és mint a könyv, a lázak
tudásával tele,
te földet megvető, poéták mestere!
Tanítsd örömre félholt
szivem, vidám menád,
adj zengő, égi tébolyt
és részeg citerát,
s rám úgy figyel a föld, mint mostan én reád.
2010. augusztus 27., péntek
NAPSZEMÜVEG
Egyik délelőtt a zeneitáborban elmentünk Livinek venni pár higiéniai felszerelést.
Többek között cserszömörcés szájvizet. :D
Na és akkor megláttuk, hogy na lám, lehet itt kapni napszemüvegeket is! Amit ugye az ember, ha egyedül megy, nem próbál fel, de ha már ketten vannak, az már más, rögtön megsokszorozódik a bátorság. Így volt ez a mi esetünkben is. Livi egyébként is akart venni egyet, pedig mondtam neki, hogy a Rózmánnbán nem valószínű, hogy talál megfelelőt...
Fel is próbáltuk az egyiket, fent látható az eredmény...
:)
zeneitáboros képek
Csiszolópapír balett :)
vonósnégyes (Berta, Bazsi, Kata, Noémi)
ApácaShow. :)
További képek megtalálhatóak a facebookomon.
Játék az olvasóknak
Aki ugyanilyen gyorsan összehajtogat egy inget ezzel a taktikával és elküldi az erről készült videót emailben (dudaslivia@gmail.com) a címével együtt, azt garantáltan megjutalmazzuk! (Az első 3 beküldőre érvényes ez)
Sok sikert!
(Ha valakinek nem nyitja meg a vidit, az megtekintheti itt: http://video.xfree.hu/?n=nyenyoka|db582925787deef1fa5f9fe038844c81 )
2010. augusztus 26., csütörtök
tanévkezdő beszédem
Lassan közeledünk a sulihoz.
Lassan lassan lassaaaaaan laaaaaaaaassssssssssaaaaaaaaan llllaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaassssssssssssssssssssssssssaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaannnnnnnnnnnnnnnnnnnnn..........................................................................................................................................................
Feldolgozzuk, hogy a napjaink be lesznek osztva, újra tanulni kezdünk. Az igazság az, hogy én mindig tanulok, csak nyáron olyat, ami érdekel, év közben meg olyat, ami nem.
Felesleges információk az agyamban, pedig így sem túl nagy a tárhely...
Majd miután hozzászoktunk a gondolathoz, hogy suli van, már félév, és mire hozzászokunk a gondolathoz, hogy itt a nyári szünet, már sulikezdés...
De talán picit előreszaladtam.
Ettől a tanévtől nem várok sokat, nem vettem fel faktot, lesz időm olaszt tanulni.
És ami nagyon fontos, lesz időm gyakorolni oboát, szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat...
Uff. Már félek is. De egyébként nem is lesz annyi időm, kórus hetente 2x, ifi, ami most újraéled, tehát sok lesz a program, nyelvtanulás, érettségi valamiből, majd eldöntöm miből...:D
Szóba jöhet a rajz, az ének és a hittan. Csak meg ne erőltessem magam. :)
Ne értsetek félre, nem vagyok lusta, csak szelektálok.
És fogok edzeni, van egy kemény futóedzéstervem, 24 hetes. Úgyhogy már a tudattól fogytam 5 kilót. :D
Ezenkívül a másik áttörés meglepetés.
Jövő nyáron elárulom, mi az, ami nekem hatalmas nagy öröm lesz ebben az évben!!!
Livinek szurkoljatok, mert nagyon gyúr arra az angol nyelvvizsgára, amit simán le tud tenni, ha elkezd tanulni...:))
Hozzácsap egy angol érettségit, és máris letudta ezt a kötelezettséget.
Nekem meg még egy új dolog következik ebben az évben, lesz fizetésem!!!
Egy kórusban leszek az alt szólamvezetője. Eddig nővérem volt, Berta, de mivel ő elmegy Szegedre továbbtanulni cselló szakon, átveszem a helyét.
Úgyhogy elkezdhetek gyűjteni egy oboára..................
Lassan lassan lassaaaaaan laaaaaaaaassssssssssaaaaaaaaan llllaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaassssssssssssssssssssssssssaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaannnnnnnnnnnnnnnnnnnnn..........................................................................................................................................................
Feldolgozzuk, hogy a napjaink be lesznek osztva, újra tanulni kezdünk. Az igazság az, hogy én mindig tanulok, csak nyáron olyat, ami érdekel, év közben meg olyat, ami nem.
Felesleges információk az agyamban, pedig így sem túl nagy a tárhely...
Majd miután hozzászoktunk a gondolathoz, hogy suli van, már félév, és mire hozzászokunk a gondolathoz, hogy itt a nyári szünet, már sulikezdés...
De talán picit előreszaladtam.
Ettől a tanévtől nem várok sokat, nem vettem fel faktot, lesz időm olaszt tanulni.
És ami nagyon fontos, lesz időm gyakorolni oboát, szolfézst, zeneelméletet, zeneirodalmat...
Uff. Már félek is. De egyébként nem is lesz annyi időm, kórus hetente 2x, ifi, ami most újraéled, tehát sok lesz a program, nyelvtanulás, érettségi valamiből, majd eldöntöm miből...:D
Szóba jöhet a rajz, az ének és a hittan. Csak meg ne erőltessem magam. :)
Ne értsetek félre, nem vagyok lusta, csak szelektálok.
És fogok edzeni, van egy kemény futóedzéstervem, 24 hetes. Úgyhogy már a tudattól fogytam 5 kilót. :D
Ezenkívül a másik áttörés meglepetés.
Jövő nyáron elárulom, mi az, ami nekem hatalmas nagy öröm lesz ebben az évben!!!
Livinek szurkoljatok, mert nagyon gyúr arra az angol nyelvvizsgára, amit simán le tud tenni, ha elkezd tanulni...:))
Hozzácsap egy angol érettségit, és máris letudta ezt a kötelezettséget.
Nekem meg még egy új dolog következik ebben az évben, lesz fizetésem!!!
Egy kórusban leszek az alt szólamvezetője. Eddig nővérem volt, Berta, de mivel ő elmegy Szegedre továbbtanulni cselló szakon, átveszem a helyét.
Úgyhogy elkezdhetek gyűjteni egy oboára..................
Tanévkezdés és 10 liter igyekezet
Beszámoltam már eddig a kalandos utazásaimról, az időről..A helyszínekről még nem, de majd szilveszterig biztos elkészülök mindennel.
A hangsúly úgysem ezeken van, hanem azon, hogy mi van bennem, mi ment bennem végbe. Ezt így nehéz is leírni, de úgy döntöttem, hogy egy picit azért erről is beszélnem kell. Ez most nem egy poénos hangvételű bejegyzés, sokkal inkább őszinte.
Amint látom Orsi is ezt tette,nagyon jól. Talán Pányoknál fogom kezdeni, mégis hamarabb kellene, de a terjedelem baráti hangulata végett ez a legcélravezetőbb.
Szóval Pányokon tapasztaltam/tuk azt a tisztaságot amire rájöttem, hogy újból szükségem van. A gyerektáborban annyit fejlődtem és tanultam, hogy ezt elmondani sem tudom. Szükség van a felelősségre, szolgálatra és egy gyerektábor nagyon jó alkalom erre.
Az ifitáborban a "langymeleg" keresztyénség jött elém, és a kompromisszumok, amiket olykor megengedtem..nem beszélek nagy dolgokról, csak egyszerűen az odaszánásról.
Ezek után ért pár nehézség/kritika amit tényleg nagyon komolyan át kellett gondoljak, bár nem volt egyszerű. Következett Csillusnál a nyaralás, majd a zenei tábor, ahol kikapcsolódtam. Aztán hazajöttem és újra lett időm.
Tegnap a mai ige nagyon szólt hozzám. Berakom, mert nagyon igaz ez az aktuális helyzetemre és mindent elmond:
"...Az újjászületés csak a folyamat 5%-a, a másik 95% a lelki érettségre való növekedés. „Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre” (Zsidók 5:12-6:1). Figyeld meg ezeket a szavakat: „mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak”! Nem lehetsz olyan, mint az az idős farmer, aki mindig így tett bizonyságot a szerda esti imaórákon: „Nem fejlődtem valami sokat, de hála Istennek, gyökeret vertem.” Egyszer tavasszal a traktorja elakadt a sárban, a kerekek pörögtek, de nem jutottak előrébb – történetesen éppen arra ment autóval a lelkipásztora. Az ablakot letekerve a lelkipásztor mosolyogva így szólt: „Gondolj bele, testvér, lehet, hogy nem sokat haladtál előre, de hála Istennek, gyökeret vertél!” Nincs több kifogás az éretlenségre! Törekedned kell az érettségre, a felnőttségre az Úrban, hogy mindenben egyre hasonlóbbá válj Krisztushoz (ld. Efézus 4:13)."
Tehát elkezdhetem magam sajnálgatni vagy elkezdek "törekedni a tökéletességre". Nyilván ezt kell tegyem és igyekezni fogok. Nehéz ilyen dolgokat kiírni a blogra, hiszen a környezetem is olvassa..
Tehát itt a tanévkezdés, és sok dologban fejlődnöm,változnom kell. Nagyon sokat. DE: "mindenre van erőm a Krisztusban".. Ez lesz az én jelszavam!
A hangsúly úgysem ezeken van, hanem azon, hogy mi van bennem, mi ment bennem végbe. Ezt így nehéz is leírni, de úgy döntöttem, hogy egy picit azért erről is beszélnem kell. Ez most nem egy poénos hangvételű bejegyzés, sokkal inkább őszinte.
Amint látom Orsi is ezt tette,nagyon jól. Talán Pányoknál fogom kezdeni, mégis hamarabb kellene, de a terjedelem baráti hangulata végett ez a legcélravezetőbb.
Szóval Pányokon tapasztaltam/tuk azt a tisztaságot amire rájöttem, hogy újból szükségem van. A gyerektáborban annyit fejlődtem és tanultam, hogy ezt elmondani sem tudom. Szükség van a felelősségre, szolgálatra és egy gyerektábor nagyon jó alkalom erre.
Az ifitáborban a "langymeleg" keresztyénség jött elém, és a kompromisszumok, amiket olykor megengedtem..nem beszélek nagy dolgokról, csak egyszerűen az odaszánásról.
Ezek után ért pár nehézség/kritika amit tényleg nagyon komolyan át kellett gondoljak, bár nem volt egyszerű. Következett Csillusnál a nyaralás, majd a zenei tábor, ahol kikapcsolódtam. Aztán hazajöttem és újra lett időm.
Tegnap a mai ige nagyon szólt hozzám. Berakom, mert nagyon igaz ez az aktuális helyzetemre és mindent elmond:
"...Az újjászületés csak a folyamat 5%-a, a másik 95% a lelki érettségre való növekedés. „Ugyanis ennyi idő múltán már tanítóknak kellene lennetek, mégis arra van ismét szükségetek, hogy titeket tanítson valaki az Isten beszédeinek alapelemeire, mert olyanokká lettetek, mint akiknek tejre van szükségük, nem kemény eledelre. Aki ugyanis tejen él, járatlan az igazság igéjében, mivel kiskorú. A nagykorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak a jó és a rossz megkülönböztetésére. Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre” (Zsidók 5:12-6:1). Figyeld meg ezeket a szavakat: „mint akiknek érzékszervei a gyakorlat következtében már alkalmasak”! Nem lehetsz olyan, mint az az idős farmer, aki mindig így tett bizonyságot a szerda esti imaórákon: „Nem fejlődtem valami sokat, de hála Istennek, gyökeret vertem.” Egyszer tavasszal a traktorja elakadt a sárban, a kerekek pörögtek, de nem jutottak előrébb – történetesen éppen arra ment autóval a lelkipásztora. Az ablakot letekerve a lelkipásztor mosolyogva így szólt: „Gondolj bele, testvér, lehet, hogy nem sokat haladtál előre, de hála Istennek, gyökeret vertél!” Nincs több kifogás az éretlenségre! Törekedned kell az érettségre, a felnőttségre az Úrban, hogy mindenben egyre hasonlóbbá válj Krisztushoz (ld. Efézus 4:13)."
Tehát elkezdhetem magam sajnálgatni vagy elkezdek "törekedni a tökéletességre". Nyilván ezt kell tegyem és igyekezni fogok. Nehéz ilyen dolgokat kiírni a blogra, hiszen a környezetem is olvassa..
Tehát itt a tanévkezdés, és sok dologban fejlődnöm,változnom kell. Nagyon sokat. DE: "mindenre van erőm a Krisztusban".. Ez lesz az én jelszavam!
2010. augusztus 24., kedd
Úti gondolatok és poénok
Mostanában nagy csend volt itt a blogon részemről. Ennek oka a 2 hét Pányok, majd az azt követő 2 hét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében illetve Békésen.
A kilométereket járva bizony sok érdekességre akadtam. Először is elgondolkoztam a városok "üdvözlőtábláin", hiszen nem eggyel ismerkedtem meg :)
Az egyiken az állt, hogy : Isten hozott!
A másikon meg, hogy: Üdvözöljük!
Az egyiken tegeznek, a másikon magáznak..még ilyet!
A másik tapasztalatom Pányokról hazajövet volt, amikor sikerült rádöbbennem, hogy a felelősség mennyire nem szokványos dolog kicsiny országunkban.
Egy sötétebb népcsoportba tartozó asszonyka mellettem terhesen elszívott 2 cigit, és a gyerekei rohangáltak a buszok után. Tudom, hogy naív vagyok de akkor is meglepődtem. Természetesen magyaroknál is voltak érdekes jelenségek...
JA IGEN, mint például akkor, amikor Orsival egy mély beszégetős-sétálásunk közepette egyszer csak egy koma odaordít felénk, hogy : "Szia Csabi!"
Orsival megálltunk, és meredt tekintettel néztük a komát..Hiszen mi lányok vagyunk!
1 perc múlva Orsinak leesett a tantusz...Épp üzletek mellett mentünk el, és a 15 m-re álló férfi a kirakatban látta magát és úgy érezte, hogy üdvözölnie kell azt az alakot, aki ott neki integet meg köszön...ezért nevetett olyan egetrengetően.
-no comment-
ÉS ha már úti gondolatoknál tartok, akkor nem hagyhatom ki a buszos élményemet Békésről hazajövet:
Nagy pakkokkal felszerelkezve (2 heti ruhaadag) vártam a buszocskámra, ami késett vagy 20 percet..ekkor már tudtam, hogy a csatlakozásomnak valszeg lőttek.
DE MÉG REMÉNYKEDTEM.
Hát Orosházán a felszállóknak egy sanda mondatot odavetett a buszsofőr: "Elnézést, nem tudja, hogy merre kell menni? Már nagyon régen jártam arra.."
Amikor ez a mondat eljutott a fülemig majd az agyamig, azt hittem velem van a hiba.
DE SAJNOS NEM.
Odaültem a buszsofőr melletti ülésre, biztos ami biztos alapon.
Egyszercsak egy kereszteződésnél, mikor zöldre váltott a lámpa hangosan hátraszól: "Elnézést, nem tudja véletlenül valaki, hogy most merre kell fordulni??????"
:D AZ ÖSSZES REMÉNYEM SZERTEFOSZLOTT.
Hát még jó, hogy léteznek hangos öreg nénik, akik továbbítják az üzenetet a buszban.
Így előrejött egy koma, aki Székkutasig elnavigálta buszsofinket. Sok kétség közepette eljutottunk Hmvásárhelyre..fogtam magam, és odamentem a buszsofőrhöz, mert gondoltam, hogy dunsztja sincs a dolgokról.
Így szépen elvezettem a buszocskát..szegény bácsi annyira meg volt rémülve, hogy amikor mondtam, hogy merre forduljon vagy 60x visszakérdezett, hogy jól hallotta-e..MÉG jó, hogy nem volt rendőr a közelben.
Elmagyaráztam neki a dolgokat, meg hogy hanyason álljon meg, és hanyasról induljon..
Életem első és remélem utolsó élménye amikor egy távolsági járaton a kanyarokat ellenőrizgettem.
A kilométereket járva bizony sok érdekességre akadtam. Először is elgondolkoztam a városok "üdvözlőtábláin", hiszen nem eggyel ismerkedtem meg :)
Az egyiken az állt, hogy : Isten hozott!
A másikon meg, hogy: Üdvözöljük!
Az egyiken tegeznek, a másikon magáznak..még ilyet!
A másik tapasztalatom Pányokról hazajövet volt, amikor sikerült rádöbbennem, hogy a felelősség mennyire nem szokványos dolog kicsiny országunkban.
Egy sötétebb népcsoportba tartozó asszonyka mellettem terhesen elszívott 2 cigit, és a gyerekei rohangáltak a buszok után. Tudom, hogy naív vagyok de akkor is meglepődtem. Természetesen magyaroknál is voltak érdekes jelenségek...
JA IGEN, mint például akkor, amikor Orsival egy mély beszégetős-sétálásunk közepette egyszer csak egy koma odaordít felénk, hogy : "Szia Csabi!"
Orsival megálltunk, és meredt tekintettel néztük a komát..Hiszen mi lányok vagyunk!
1 perc múlva Orsinak leesett a tantusz...Épp üzletek mellett mentünk el, és a 15 m-re álló férfi a kirakatban látta magát és úgy érezte, hogy üdvözölnie kell azt az alakot, aki ott neki integet meg köszön...ezért nevetett olyan egetrengetően.
-no comment-
ÉS ha már úti gondolatoknál tartok, akkor nem hagyhatom ki a buszos élményemet Békésről hazajövet:
Nagy pakkokkal felszerelkezve (2 heti ruhaadag) vártam a buszocskámra, ami késett vagy 20 percet..ekkor már tudtam, hogy a csatlakozásomnak valszeg lőttek.
DE MÉG REMÉNYKEDTEM.
Hát Orosházán a felszállóknak egy sanda mondatot odavetett a buszsofőr: "Elnézést, nem tudja, hogy merre kell menni? Már nagyon régen jártam arra.."
Amikor ez a mondat eljutott a fülemig majd az agyamig, azt hittem velem van a hiba.
DE SAJNOS NEM.
Odaültem a buszsofőr melletti ülésre, biztos ami biztos alapon.
Egyszercsak egy kereszteződésnél, mikor zöldre váltott a lámpa hangosan hátraszól: "Elnézést, nem tudja véletlenül valaki, hogy most merre kell fordulni??????"
:D AZ ÖSSZES REMÉNYEM SZERTEFOSZLOTT.
Hát még jó, hogy léteznek hangos öreg nénik, akik továbbítják az üzenetet a buszban.
Így előrejött egy koma, aki Székkutasig elnavigálta buszsofinket. Sok kétség közepette eljutottunk Hmvásárhelyre..fogtam magam, és odamentem a buszsofőrhöz, mert gondoltam, hogy dunsztja sincs a dolgokról.
Így szépen elvezettem a buszocskát..szegény bácsi annyira meg volt rémülve, hogy amikor mondtam, hogy merre forduljon vagy 60x visszakérdezett, hogy jól hallotta-e..MÉG jó, hogy nem volt rendőr a közelben.
Elmagyaráztam neki a dolgokat, meg hogy hanyason álljon meg, és hanyasról induljon..
Életem első és remélem utolsó élménye amikor egy távolsági járaton a kanyarokat ellenőrizgettem.
2010. augusztus 20., péntek
zeneitábor-péntek este
nehéz egy zeneitáboros pénteki koncert után megszólalni... Lehet könnyebb lenne elintézni néhány képpel, egy linkkel, aztán mindenki találja ki, milyen volt...
Erősen fontolóra kéne venni ezt a lehetőséget....
Bár nem kellene mindig a könnyebb utat választani, igaz?
Oké, akkor jöjjön a nehezebb út:
Péntek délután benézek a nagyterembe: nagy a nyüzsgés, hangszerekkel szaladgáló emberek látványa, úgyhogy a fényképezőgépen gyorsan át is lehet váltani a "mozgó gyerekek" effektusra.
Be is ülök a terembe, hogy pár percig átérezzem az utolsó próba izgalmát.
Vajon összejön a főpróba?
Ha igen, ez azt jelenti, hogy a nagyelőadásra már nem marad erő, vagy biztató jelnek kell tekinteni?
Ha nem, akkor az végül is jó, mert köztudott, hogy ha a főpróba kudarcba fullad, az előadás biztos siker....
Már majdnem 6 óra, a fúvószenekar tagjai idegesen ülnek a helyükön, ők a kezdőszám, annál is inkább megijednek, mikor feláll a karvezető, kezdődik, és még van 3 üres hely a zenekarban. Hárman nincsenek ott, pedig már ott kéne lenniük, most mi lesz?????,
Aggodalomra semmi ok, hamarosan teljes lesz a zenekar, az aggodalom szertefoszlik, már vannak, akik a mosolyt is megkockáztatják, és végül minden rendben megy.
Örültem, mikor láttam, milyen sokan eljöttek a gyülekezetből, fiatalok, idősek, családtagok, barátok, idegenek...
Láttam az arcukon, milyen felüdülést jelent most nekik ez a délután, amikor ők kapnak Istentől rajtunk keresztül, egy kicsit megállhattak és csak szemlélhettek...
Mi pedig izgultunk, kapkodtunk, megnyugodtunk, nevettünk, átéltünk, elfáradtunk, megkönnyebbültünk, hallgattunk, játszottunk, meg ilyenek. :)
Most ennyit erről, ez volt a nehezebb út.
Azért lesznek képek is meg link. :D
Erősen fontolóra kéne venni ezt a lehetőséget....
Bár nem kellene mindig a könnyebb utat választani, igaz?
Oké, akkor jöjjön a nehezebb út:
Péntek délután benézek a nagyterembe: nagy a nyüzsgés, hangszerekkel szaladgáló emberek látványa, úgyhogy a fényképezőgépen gyorsan át is lehet váltani a "mozgó gyerekek" effektusra.
Be is ülök a terembe, hogy pár percig átérezzem az utolsó próba izgalmát.
Vajon összejön a főpróba?
Ha igen, ez azt jelenti, hogy a nagyelőadásra már nem marad erő, vagy biztató jelnek kell tekinteni?
Ha nem, akkor az végül is jó, mert köztudott, hogy ha a főpróba kudarcba fullad, az előadás biztos siker....
Már majdnem 6 óra, a fúvószenekar tagjai idegesen ülnek a helyükön, ők a kezdőszám, annál is inkább megijednek, mikor feláll a karvezető, kezdődik, és még van 3 üres hely a zenekarban. Hárman nincsenek ott, pedig már ott kéne lenniük, most mi lesz?????,
Aggodalomra semmi ok, hamarosan teljes lesz a zenekar, az aggodalom szertefoszlik, már vannak, akik a mosolyt is megkockáztatják, és végül minden rendben megy.
Örültem, mikor láttam, milyen sokan eljöttek a gyülekezetből, fiatalok, idősek, családtagok, barátok, idegenek...
Láttam az arcukon, milyen felüdülést jelent most nekik ez a délután, amikor ők kapnak Istentől rajtunk keresztül, egy kicsit megállhattak és csak szemlélhettek...
Mi pedig izgultunk, kapkodtunk, megnyugodtunk, nevettünk, átéltünk, elfáradtunk, megkönnyebbültünk, hallgattunk, játszottunk, meg ilyenek. :)
Most ennyit erről, ez volt a nehezebb út.
Azért lesznek képek is meg link. :D
2010. augusztus 15., vasárnap
senki más
Régen írtam már magamról is.
Az elmúlt hetekben rengeteg helyen jártam, sok emberrel találkoztam, hallottam őket beszélni, miről mit gondolnak, szerintük miben van az igazság...
Nem sok időm van hangzatos mondatokra, lényeg az, hogy rájöttem, Isten az, aki választ tud adni a kérdéseimre, SENKI MÁS. Lennének jelentkezők, de már annyira elegem van abból, hogy emberek akarják rám erőltetni a tuti biztos válaszaikat az élet nagy kérdéseiről.
Lehet, hogy jó válaszokat, de lehet, hogy nem.
Na mindegy, most ennyit erről, tolonganak a népek, hogy géphez jussanak. :)
Az elmúlt hetekben rengeteg helyen jártam, sok emberrel találkoztam, hallottam őket beszélni, miről mit gondolnak, szerintük miben van az igazság...
Nem sok időm van hangzatos mondatokra, lényeg az, hogy rájöttem, Isten az, aki választ tud adni a kérdéseimre, SENKI MÁS. Lennének jelentkezők, de már annyira elegem van abból, hogy emberek akarják rám erőltetni a tuti biztos válaszaikat az élet nagy kérdéseiről.
Lehet, hogy jó válaszokat, de lehet, hogy nem.
Na mindegy, most ennyit erről, tolonganak a népek, hogy géphez jussanak. :)
Miért Micimackós?????????
Gyorsan írnom kell, sokáig nem jutottam géphez, pedig ez a Micimackós kezdőkép magyarázatra szorul!
Elegünk lett kicsit a blog régebbi arculatával, meg nekem személyesen egy kicsit az egész bloggal (de nem adom fel :)) úgyhogy Livi elkezdett keresni más hátteret a blognak.
Körülbelül 1 órahosszat keresett a neten, de nem talált semmi jót, végül felhívott engem.
Én meg elláttam ama igen bölcs tanáccsal, miszerint legyen most a blogunk minél undorítóbb kinézetű, hogy kicsit felrázzuk magunkat, meg másokat.
Na most Livinek ez a Micimackós háttér volt a legundorítóbb, amit el tudott képzelni...
Egyetértek, a Disney-féle Micimackónál visszataszítóbbat én se nagyon tudok elképzelni, csak az a probléma, hogy nem elég egyértelmű.
Még valaki azt hiheti, hogy mi aranyosnak, esetleg "cukinak" találjuk.
Erről szó sincs.
Akkor ezt megmagyaráztam, egyébként kellőképpen megrázóan hatott, mikor először megláttam, kell ilyen, köszi Livi . :)
Elegünk lett kicsit a blog régebbi arculatával, meg nekem személyesen egy kicsit az egész bloggal (de nem adom fel :)) úgyhogy Livi elkezdett keresni más hátteret a blognak.
Körülbelül 1 órahosszat keresett a neten, de nem talált semmi jót, végül felhívott engem.
Én meg elláttam ama igen bölcs tanáccsal, miszerint legyen most a blogunk minél undorítóbb kinézetű, hogy kicsit felrázzuk magunkat, meg másokat.
Na most Livinek ez a Micimackós háttér volt a legundorítóbb, amit el tudott képzelni...
Egyetértek, a Disney-féle Micimackónál visszataszítóbbat én se nagyon tudok elképzelni, csak az a probléma, hogy nem elég egyértelmű.
Még valaki azt hiheti, hogy mi aranyosnak, esetleg "cukinak" találjuk.
Erről szó sincs.
Akkor ezt megmagyaráztam, egyébként kellőképpen megrázóan hatott, mikor először megláttam, kell ilyen, köszi Livi . :)
2010. augusztus 8., vasárnap
.
Hazaértem.
Holnap hajnalban már megyek is a Balatonra. Nehéz megfogalmaznom, milyen volt a tábor Pányokon, még csak 2 órája vagyok itthon.
Az biztos, hogy sok mindent végiggondoltam az életemmel kapcsolatban, a keresztény életemmel kapcsolatban is, rengeteg kérdés felvetődött bennem.
Na és ezekre megkeresem a választ. Mondjuk most. Úgyhogy megyek. :)
Holnap hajnalban már megyek is a Balatonra. Nehéz megfogalmaznom, milyen volt a tábor Pányokon, még csak 2 órája vagyok itthon.
Az biztos, hogy sok mindent végiggondoltam az életemmel kapcsolatban, a keresztény életemmel kapcsolatban is, rengeteg kérdés felvetődött bennem.
Na és ezekre megkeresem a választ. Mondjuk most. Úgyhogy megyek. :)
2010. augusztus 2., hétfő
Livivel a következő héten Pányokon leszünk, ifitáborban.
Most kéne indulunk, 1 órával ezelőtt hívtak, hogy negyedóra múlva itt lesz értünk a kocsi.
Szeretem, ha az emberek betartják a szavukat...
Na nem baj, legalább tudtam írni a blogra.
Most ebédel a család, mindenki jól van, bár ez az indulás előtti kapkodás most is megvolt. :D
A mi családunk már csak ilyen, igaz, hogy most csak Nővérem meg én utazunk.
Na úgy hallom mennem kéne. :)
Most kéne indulunk, 1 órával ezelőtt hívtak, hogy negyedóra múlva itt lesz értünk a kocsi.
Szeretem, ha az emberek betartják a szavukat...
Na nem baj, legalább tudtam írni a blogra.
Most ebédel a család, mindenki jól van, bár ez az indulás előtti kapkodás most is megvolt. :D
A mi családunk már csak ilyen, igaz, hogy most csak Nővérem meg én utazunk.
Na úgy hallom mennem kéne. :)
2010. július 29., csütörtök
2010. július 27., kedd
további részletek
A táj nagyon szép volt, a levegő meg tiszta. Csönd nem nagyon volt, köszönhetően nekünk, egy pelének, még az elején egy kutyának, és néha egy szórakozott társaságnak valahol a közelben.
Mondjuk ez azért egy kicsit túlzás, sokkal csöndesebb hely mint Békés city...
Vicces volt hajat mosni, fogat mosni, fürdeni, telefonálni...
Egy kis csóró mogyoróbokorhoz kellett kigyalogolni, valahányszor sms-t akartunk kapni, vagy küldeni...A helyet csak "telefonközpontként" emlegetik a helyiek.
Utolsó este elég sokáig beszélgettünk mi, öcsém öcsém nővérem, húgom (aki inkább csak hallgatta) meg én. Miért van az, hogy mindig az utolsó este a legjobb?
Mondjuk ez azért egy kicsit túlzás, sokkal csöndesebb hely mint Békés city...
Vicces volt hajat mosni, fogat mosni, fürdeni, telefonálni...
Egy kis csóró mogyoróbokorhoz kellett kigyalogolni, valahányszor sms-t akartunk kapni, vagy küldeni...A helyet csak "telefonközpontként" emlegetik a helyiek.
Utolsó este elég sokáig beszélgettünk mi, öcsém öcsém nővérem, húgom (aki inkább csak hallgatta) meg én. Miért van az, hogy mindig az utolsó este a legjobb?
családi nyaralásunk
Hazaértünk Erdélyből a családdal. : )
Ott voltunk egy faházban úgy 9 napig, elektromos áram nélkül. Zseblámpával meg gyertyákkal világítottunk, a vizet egy forrásból hordtuk naponta, egy "pottyantóst" látogattunk az erdő szélén, ha már nagyon muszáj volt...
Elolvastunk egy rakás Elle újságot, meg mindenféle pletykalapot, így tökéletesen tisztában vagyunk a 2007-es sztártitkokkal és pletykákkal, valamint az akkori divattal.
Egyik nap valamelyik öcsém éppen egy ilyen pletykalapot olvasott, mire bejön Andris (a Gerlei család tagja, akikkel eleinte együtt nyaraltunk), és megszólal: Te meg minek olvasod a gyújtóst???!!
:D
A képen egyébként nem a "mi" faházunk látható, ez Segesváron valami ház...: ))
Azt hittem, majd a nyaraláson lefogyok, de hiú ábrándnak bizonyult...rengeteget ettem, és egyáltalán nem bántam meg.
Gombapörköltet 2x is, mert a környéken rengeteg a gomba. Én elvoltam ott, nem vagyok szívbajos a körülményektől, a konzervtől se vagyok rosszul. (na jó, a "pottyntós" kicsit megviselt, de lám túléltem :)
úgyhogy jól éreztük magunkat, anya összebarátkozott az összes szomszédunkkal, a többi eseményt meg majd később leírom.
Tehát senki ne aggódjon, a Lisztes család nyaralása igazán jól sikerült. : )
2010. július 24., szombat
Mérlegen a valóság
Megint volt egy lélegzetvételnyi szünet, de ennek is a sok program volt az oka..
Vagyis a sok munka, meg minden.
Megkerestem a klarinétomhoz hiányzó összeget, meg stb., leégtem és minden ener
giám odalett..de elmondhatom magamról, hogy kibírtam a 3:30-as kelést, megjártam Mezőhegyest 1000x, minden nap átléptem a mobilom szerint Romániába, és kitépkedtem vagy 10e címert..:D Volt nálunk Csillus is, ám erről nagyon sokat tudnék mesélni.Csavarogtunk mindenfelé..még Szegeden is :P
Volt esti hintázós-csillagnézős éneklés, késő esti beszélgetés, vásárolgatós csajos program,bevásárlós-főzögetős
lányos elfoglaltság és még egy imameghallgatásunk is..
Épültem lelkileg, nemhiába van ez a "ketten vagy hárman" dolog..
Szóval élmény volt.
Felrakták a fogszabit. Az első 4 órában lelkileg padlón voltam, aztán jött egy kiadós baptifonálás,imádkozás és visszalibbentem az eredeti állapotomba.
Vagyis a sok munka, meg minden.
Megkerestem a klarinétomhoz hiányzó összeget, meg stb., leégtem és minden ener
giám odalett..de elmondhatom magamról, hogy kibírtam a 3:30-as kelést, megjártam Mezőhegyest 1000x, minden nap átléptem a mobilom szerint Romániába, és kitépkedtem vagy 10e címert..:D Volt nálunk Csillus is, ám erről nagyon sokat tudnék mesélni.Csavarogtunk mindenfelé..még Szegeden is :PVolt esti hintázós-csillagnézős éneklés, késő esti beszélgetés, vásárolgatós csajos program,bevásárlós-főzögetős
lányos elfoglaltság és még egy imameghallgatásunk is..
Épültem lelkileg, nemhiába van ez a "ketten vagy hárman" dolog..
Szóval élmény volt.
Felrakták a fogszabit. Az első 4 órában lelkileg padlón voltam, aztán jött egy kiadós baptifonálás,imádkozás és visszalibbentem az eredeti állapotomba.
Hálás vagyok azóta érte, már mostanra szépen behúzta a fogaimat, beszélni is megtanultam és már az ínyemet is annyira kikarcolta,hogy van elég helye szegénykémnek. De ő még kb. 1 évig hozzám tartozik.
Óh szerelmem, miért vagy pont te az én szerelmem?? :D :D
És ezeken a dolgokon kívül főzőcskéztem, no meg sütkéreztem..és kiolvastam pár könyvet :P
ÉS A JELEN: Holnap indulok Pányokra, de nem mint táborozó, hanem segítő. Levezetek pár kézművest, segítek az énelést lebonyolítani vmilyen hangszerel, segítkezem a csop.veznek, és feltehetőleg beugrom konyhásnak..igen, mert komolyan kedvem támadt a lefolyóból kiszedni az uborkát, és mert néha olyat is be kell vállalni, ami nem a legkényelmesebb..ÉS már várom!:) Aztán még ott maradok a korosztályommal valszeg egy fél hetet plusszba. Szóval soká' jövök haza.:) Vidám vagyok és teli vagyok ötletekkel, élményekkel, reményekkel..csak egyedül egy hiányérzetem van, az pedig Orsiiiii..már nagyon hiányzik, kén
e az a találka..
e az a találka..2010. július 14., szerda
nagyon rövid
itthon vagyok egy picit..: )
voltam pesten egyházzenei tanfolyamon, meg voltam pécsett a zenekarral.
beszámolót is írhatnék, de úgyis kihagynék sokminden fontosat.
most pedig mennem is kell, majd beszélnek a képek...amiket egyszer feltöltök...:D
voltam pesten egyházzenei tanfolyamon, meg voltam pécsett a zenekarral.
beszámolót is írhatnék, de úgyis kihagynék sokminden fontosat.
most pedig mennem is kell, majd beszélnek a képek...amiket egyszer feltöltök...:D
2010. július 8., csütörtök
2010. július 5., hétfő
Egy csobbanás A 'Balcsimban'
Úgy kezdődött az egész, hogy sütöttem kb 65 palacsintát, aminek a felét itthon hagytam, a másik felét meg összedobtam még a lelkes háziasszonybarátnőimmel, így egy óriási palacsintahegy képződött a buszunk nagy örömére..mindenki nagyon készséges és kedves volt velem az egész fellépés alatt..Lehet, hogy ez a sok kaja az oka annak, hogy lerobbant az egyik buszunk odafele -2-vel mentünk, mert az ifjúsági zenekar is jött- így egy benzinkúton kellett elmulatnunk drága időnket (mielőtt kétes értelmű magyar szavaimat félreértenétek, elárulom, hogy ez a WC kulcs megszerzésért folytatott harcot jelentette)..csak nekem nagyon cikis volt a helyzet, mert a csongrádiakkal is fel kellett még aznap lépnem. Képzelhetetik, hogyha eddig ilyen biztos voltam a szólamomban (lásd az előző kétségbeesett bejegyzéseim), most aztán igazán megrettentem, hogy az eddigi gyomorgörcsöm hiábavaló volt, hiszen még a fellépésre se érkezem meg..de én belekalkuláltam Istent, így csak látszólag ért váratlanul a kocsi az étkező előtt, ami rám várakozott 5 kanál túróscsusza legyűrése után is. Gyorsan összeraktam a hangszert, és határozott mozdulattal kirántottam az ajtót, mire az egész csongrádi fúvószenekarral találtam szembe magam.Még csak a próba volt, "kifújhattam" magam. A karnagyuk nagyon kedves, megértő volt, odafigyelt rám maximálisan.
Fújtunk, meg minden, egész jól sikerült. Azán meghallgattam az egész mezőnyt, a szentesieket is ;) Este dumáltunk, aztán elmentünk sétálni.Lenyűgöző volt este a kikötő, a hajók, a balaton, a hold..úgyhogy 2 körül feküdtem le. Reggel mi vol
tunk az első zenekar, szóval nagyon fel voltunk pörögve. Komolyan egy élmény volt fújni, az egész zenekar annyira egy volt.. régen fújtunk ennyire jól. Én is éreztem magamon az "áldást" és a napi 4 órás gyakorlásaimat, nagyon frankón ment..és még a nádam sem ment tönkre, az ujjaim épek voltak, és a nyelvem is pergett. Ami a klarinéthangom illeti szintén rendben volt.
Egy kis trécselés a parton, napozás, fényképezés, és következett a menetelés az eredményhirdetéssel. A csongrádiak és a szentesiek (ifjúsági kategben) előkelő helyezést értek el, én a csongrádiban voltam kisegítő. Két sráccal fújtam egy szólamot, egész jól összehoztuk a dolgot, jól összeszoktunk 2 próba alatt :D (de tényleg).A szentesi nagyzenekar ( felnőtt kateg) 100/94 pontot kapott. Hát volt is ünneplés rendesen, fanfár, meg minden..bejutottunk a "profik" versenyére Pécsre..és ez még mindig nem mi
nden..
Hazafelé úton a hátam mögött megszólal egy srác: "Ha nekem kéne ezt a buszt vezetnem, akkor most elsüllyednék szégyenemben"..KÖZBEN pont arról dumáltunk, hogy ugyan merre lehet a kiszenekar tragacs busza, mert még mindig nem látjuk, EDDIG MÉG nem robbant le. Ahogy ezt kimondtuk, és a srác mögöttünk megszólalt, az elkövetkező mp-ben olyan panoráma tárult elénk, hogy fogtunk a hasunkat, annyira nevettünk: Megpillantottuk a szentesi pöfögőfutrinka zöld-fehér buszt, amint nyit
va hátul az ajtaja, és a buszsofőr belehajol a koromrengetegbe, nyilván egyedül próbálkozott a szerelésével-tragikomikum volt az egész..Szóval Dunaföldváron vesztegeltünk este 10-től.. elmentünk több helyre, közben megettek a szúnyogok. Igen, mert megettek. Látnotok kellett volna, ahogy újságpapírral felszerelkezve a rövidgatyások -akik a Balcsiról érkeztek- lehajolnak, és mp-ként verik a lábukat a szúnyogok pusztulásában reménykedve..egységes véleményünk az lett, hogy a dunaföldváriak parfümébe és testápolójába szúnyogirtó van keverve, ezért nem moccantak a pizzázó teraszán egy centit sem.
va hátul az ajtaja, és a buszsofőr belehajol a koromrengetegbe, nyilván egyedül próbálkozott a szerelésével-tragikomikum volt az egész..Szóval Dunaföldváron vesztegeltünk este 10-től.. elmentünk több helyre, közben megettek a szúnyogok. Igen, mert megettek. Látnotok kellett volna, ahogy újságpapírral felszerelkezve a rövidgatyások -akik a Balcsiról érkeztek- lehajolnak, és mp-ként verik a lábukat a szúnyogok pusztulásában reménykedve..egységes véleményünk az lett, hogy a dunaföldváriak parfümébe és testápolójába szúnyogirtó van keverve, ezért nem moccantak a pizzázó teraszán egy centit sem. Majd amire mindenkit kellően megcsíptak a szúnyogok, feladták a lelkes buszsofőreink a busz javítását,és nyiltan elsuttogták, hogy a buszt nem bírják megcsinálni. Az egész kiszenekar (ami nem a létszáma miatt kapta meg a "kis" jelzőt, hanem a korosztály miatt) özönlött a mi buszunkra, és együtt utazunk 1 buszon..Hát mondanom sem kell, milyen út volt ez..sikerült beülnöm a zenekarunk egyik nagydumása mellé (Kenéz), a
ki gondoskodott arról, hogy véletlenül se tudjak aludni.Végül is ha elaludtam volna, akkor meg könnyen meglehet, hogy oxigénhiányban vagy kihülésben vesztettem volna életemet, mivel percenként állítgatni kellett a légkondit, hogy egyik állapot se uralkodjon el a kényes utasokon..DE ez a szentesi fúvósbrigád, és ilyenek a szentesi buszok..felejethetetlen emlékeket nyújtanak az utazni vágyóknak.
ki gondoskodott arról, hogy véletlenül se tudjak aludni.Végül is ha elaludtam volna, akkor meg könnyen meglehet, hogy oxigénhiányban vagy kihülésben vesztettem volna életemet, mivel percenként állítgatni kellett a légkondit, hogy egyik állapot se uralkodjon el a kényes utasokon..DE ez a szentesi fúvósbrigád, és ilyenek a szentesi buszok..felejethetetlen emlékeket nyújtanak az utazni vágyóknak.Szóval hatalmas élmény volt az egész verseny, sok beszélgetéssel, jó hangulatban telt el, és még mindig a darabok mennek a fejemben...=)
Az egyik szemem sír, a másik meg nevet, mert tudom, hogy ez az utolsó fellépésem idén a zenekarommal..és most valahogy annyira részemmé vált ez az egész, hogy még nehezebbé tette az ideiglenes "búcsúzást..
Ui.:Ez a kép a csongrádival készült..
Na hol vagyok? :) 
Ne haragudjatok, ez a bejegyzésem rettenetesen hosszúra sikerült..:/
2010. július 1., csütörtök
2010. június 30., szerda
pestes :D
Na itt vagyok pesten éés most géphez jutottam. :D
Az első ami eszembe jut, h ma délután vezényelnem kell.
nekem...:D
háát...a legjobb esetben vicces lesz. :D :D
hanni is vezényel, gyengébbek kedvéért hanni az a "békési aranyos lány, akivel együtt jöttem".
ő tényleg tehetséges. :)
egyébként jó itt pesten, bár még szokom a helyet meg a környezetet. :)
és nem bírom ki h ne rakjak minden sor után smiley-t. :D
voltunk már sok helyeken, széépeket láttunk, ültem metrón, villamoson, buszon, játszottunk titanikosat, ettünk fagyit, fulladoztunk a hőségben, értelmes fejeket vágtnk szolfézyon...
na mennem kell ennyi :D
Az első ami eszembe jut, h ma délután vezényelnem kell.
nekem...:D
háát...a legjobb esetben vicces lesz. :D :D
hanni is vezényel, gyengébbek kedvéért hanni az a "békési aranyos lány, akivel együtt jöttem".
ő tényleg tehetséges. :)
egyébként jó itt pesten, bár még szokom a helyet meg a környezetet. :)
és nem bírom ki h ne rakjak minden sor után smiley-t. :D
voltunk már sok helyeken, széépeket láttunk, ültem metrón, villamoson, buszon, játszottunk titanikosat, ettünk fagyit, fulladoztunk a hőségben, értelmes fejeket vágtnk szolfézyon...
na mennem kell ennyi :D
2010. június 28., hétfő
Hűséges olvasóim..
Holnap hajnalban irány Balatonföldvár. Még semmit sem pakoltam be, de megsütöttem kb 60 palacsintát (ahogy az utóbbi eredmények után rájöttem).
Mindenkinek szépséges napokat kívánok! :)
Ui. Akinek eszébe jutok, elrebeghet 1-2 imát kedden és szerdán a versenyen való szereplésemet illetően..
=)
Mindenkinek szépséges napokat kívánok! :)
Ui. Akinek eszébe jutok, elrebeghet 1-2 imát kedden és szerdán a versenyen való szereplésemet illetően..
=)
2010. június 27., vasárnap
:)
Te jó ég..Még el se ment Orsi, már nagyon hiányzik (: ..de biztos nagyon jó lesz neki..Egyébként vicces, mert ezt most úgy mondtam, mintha egy városban laknánk, vagy legalábbis minden héten taliznánk..de azért a baptifon sok kilométert képes maga alá gyűrni :)
Gyors leszek. Megvolt a fellépés, most jön majd élesbe a verseny. DE! legalább már 2x eljátszottam zenekarral a darabokat, amit majd fújok. Kottáim nincsenek, mert én nem a csongrádiakkal, hanem a szentesiekkel megyek és csak 1 kotta van a csongrádi zenekarban az 1. klari szólamnak..--->értettétek egyáltalán mit akartam közölni? Már én is kezdek belekavarodni..
De már itthon vagyok..Olyan rosszul éreztem ugyanis magam az úton, hogy tényleg azt hittem, hogy összeesek, vagy valami. Végül hazaértem, és mostanra sokkal jobban vagyok.
Lehet kicsit túl gyorsan vissza akartam rázódni, és sok dolgot vállaltam el megint betegen..de a holnapi nap végképp nem a pihenésről fog szólni.
ÁÁ, mert megyek a Balcsira 2 nap múlva én is! Reszkess csongrádi zenekar, mert megyek utánatok a szentesivel!
=)
Gyors leszek. Megvolt a fellépés, most jön majd élesbe a verseny. DE! legalább már 2x eljátszottam zenekarral a darabokat, amit majd fújok. Kottáim nincsenek, mert én nem a csongrádiakkal, hanem a szentesiekkel megyek és csak 1 kotta van a csongrádi zenekarban az 1. klari szólamnak..--->értettétek egyáltalán mit akartam közölni? Már én is kezdek belekavarodni..
De már itthon vagyok..Olyan rosszul éreztem ugyanis magam az úton, hogy tényleg azt hittem, hogy összeesek, vagy valami. Végül hazaértem, és mostanra sokkal jobban vagyok.
Lehet kicsit túl gyorsan vissza akartam rázódni, és sok dolgot vállaltam el megint betegen..de a holnapi nap végképp nem a pihenésről fog szólni.
ÁÁ, mert megyek a Balcsira 2 nap múlva én is! Reszkess csongrádi zenekar, mert megyek utánatok a szentesivel!
=)
helyzetjelentés
Holnap elutazok Pestre, így ezek a családtag-bemutatós bejegyzések most szünetelni fognak.
Ma még írhatnék Bálint öcsémről, csak sajnos a laptopon nincs róla normális kép. :(
És én sem akarom elkapkodni. :) Úgyhogy ha hazajöttem folytatom vele.
Livire gondoljatok, ma van egy fellépése a csongrádi fúvószenekarral. Nem könnyű, még most is félig blattolja a darabokat. Szóval, hajrá Liviii, menni fog, te vagy a legjobb klarinétos barátnőm!!!!!!
(és az egyetlen...:D)
Én meg kicsit félek a pesti Egyházzenei Tanfolyamtól.
Új hely, új emberek, ismeretlen... de tuti jó lesz, nagyon várom, csak én olyan ember vagyok, aki az ismeretlentől tart...
De Isten velünk lesz. :)))
Nem egyedül megyek egyébként, hanem Hannival, aki nagyon aranyos lány, szintén békési és nővérem legjobb barátnője. :)
Most mennem kell, akkor lehet h 2 hétig nem írok.
Ma még írhatnék Bálint öcsémről, csak sajnos a laptopon nincs róla normális kép. :(
És én sem akarom elkapkodni. :) Úgyhogy ha hazajöttem folytatom vele.
Livire gondoljatok, ma van egy fellépése a csongrádi fúvószenekarral. Nem könnyű, még most is félig blattolja a darabokat. Szóval, hajrá Liviii, menni fog, te vagy a legjobb klarinétos barátnőm!!!!!!
(és az egyetlen...:D)
Én meg kicsit félek a pesti Egyházzenei Tanfolyamtól.
Új hely, új emberek, ismeretlen... de tuti jó lesz, nagyon várom, csak én olyan ember vagyok, aki az ismeretlentől tart...
De Isten velünk lesz. :)))
Nem egyedül megyek egyébként, hanem Hannival, aki nagyon aranyos lány, szintén békési és nővérem legjobb barátnője. :)
Most mennem kell, akkor lehet h 2 hétig nem írok.
"Nem adom fel.."
Most meg nekem nehéz Orsi "után" írni..Nagyon jó az ötlet..;)
Kaptok egy kis bepillantást az életembe, de nem lesz izgalmas a kép, előre szólok.
Képzeljétek el, amint "klarinét-testtartásban" állok, fogom a hangszert, fújom bele a levegőt, és gyakorlok..Nagyon sokat.
1 óra alatt 4 ütem. Gondolom ez szerintetek is gáz. De az a vicces, hogy 1 napom volt arra, hogy összeszedjem magam, mert ma lesz egy hangverseny..Igen, jól láttátok, ma. 3 darabról van szó.
Szóval láttam mérges lakókat a szemben lévő tizesből, akik engem bámultak..Nyilván ők is élvezik az "ingyen cirkuszt".
Hogy hogy fogom tudni lejátszani ezeket a 16.-okat még én magam sem tudom, de már így is csodának tartom, hogy így mennek. Régen játszottam ilyen jól, mozogtak ilyen gyorsan az ujjaim.
Megbeszéltem Istennel, benne reménykedem. Orsi bölcs tanácsai azért jól jönnek, és az itthoniak türelme is ;))
Kaptok egy kis bepillantást az életembe, de nem lesz izgalmas a kép, előre szólok.
Képzeljétek el, amint "klarinét-testtartásban" állok, fogom a hangszert, fújom bele a levegőt, és gyakorlok..Nagyon sokat.
1 óra alatt 4 ütem. Gondolom ez szerintetek is gáz. De az a vicces, hogy 1 napom volt arra, hogy összeszedjem magam, mert ma lesz egy hangverseny..Igen, jól láttátok, ma. 3 darabról van szó.
Szóval láttam mérges lakókat a szemben lévő tizesből, akik engem bámultak..Nyilván ők is élvezik az "ingyen cirkuszt".
Hogy hogy fogom tudni lejátszani ezeket a 16.-okat még én magam sem tudom, de már így is csodának tartom, hogy így mennek. Régen játszottam ilyen jól, mozogtak ilyen gyorsan az ujjaim.
Megbeszéltem Istennel, benne reménykedem. Orsi bölcs tanácsai azért jól jönnek, és az itthoniak türelme is ;))
2010. június 25., péntek
Bernát
Beni a következő, ő most 13 éves.
Ő a legkisebb öcsém a nagyobbak közül. A születéséről csak nagyon halvány emlékeim vannak.
Arra emlékszem, amikor már itthon volt. Emlékszem az arcára, meg a kék szemére. Meg az orrára, szerintem neki van a legjellegzetesebb a családban, bár ez a képen nem nagyon látszik.:)
A kék szem viszont igen, neki a legtisztább kék a családban.
Ő volt az a gyerek, aki bárhol és bármikor képes volt elaludni, ha nagyon fáradt volt.
Egyszer elindult be a szobájukba, és félúton elaludt. Lefeküdt a földre, és elaludt. :D
Sokminenért tud lelkesedni, ezt szeretem is benne. (ez gyakran számítógépes játék, vagy viccek, de nem mindig :D)
Volt, hogy segítettem neki a tanulásban, átismételtük a leckét. Azt hiszem földrajz volt, és az USA volt feladva.
A lényeg a számadatok voltak, meg a fővárosok, meg ilyenek.
Beni csak nagy kínnal keservvel tudott valami közelítő számadatot felidézni nekem,
viszont több tökéletes mondat is elhangzott a szájából, mint például:
New York felhőkarcolói a magasból hangyányi méretűeknek tűnnek.
Hát igen, ami számára érdekesség, azt szó szerint képes idézni a könyvből, az ilyen kis semmiségekkel pedig, mint holmi fővárosok, minek fárassza az agyát...:D
Egyébként Beni nagyon okos, csak néha rosszul szelektál. :D
Most épp Grétivel meg Barnussal játszik, jól elvan velük, még tudnak együtt játszani.
Azt hiszem, most ennyi BENről. :))
Ő a legkisebb öcsém a nagyobbak közül. A születéséről csak nagyon halvány emlékeim vannak.
Arra emlékszem, amikor már itthon volt. Emlékszem az arcára, meg a kék szemére. Meg az orrára, szerintem neki van a legjellegzetesebb a családban, bár ez a képen nem nagyon látszik.:)
A kék szem viszont igen, neki a legtisztább kék a családban.
Ő volt az a gyerek, aki bárhol és bármikor képes volt elaludni, ha nagyon fáradt volt.
Egyszer elindult be a szobájukba, és félúton elaludt. Lefeküdt a földre, és elaludt. :D
Sokminenért tud lelkesedni, ezt szeretem is benne. (ez gyakran számítógépes játék, vagy viccek, de nem mindig :D)
Volt, hogy segítettem neki a tanulásban, átismételtük a leckét. Azt hiszem földrajz volt, és az USA volt feladva.
A lényeg a számadatok voltak, meg a fővárosok, meg ilyenek.
Beni csak nagy kínnal keservvel tudott valami közelítő számadatot felidézni nekem,
viszont több tökéletes mondat is elhangzott a szájából, mint például:
New York felhőkarcolói a magasból hangyányi méretűeknek tűnnek.
Hát igen, ami számára érdekesség, azt szó szerint képes idézni a könyvből, az ilyen kis semmiségekkel pedig, mint holmi fővárosok, minek fárassza az agyát...:D
Egyébként Beni nagyon okos, csak néha rosszul szelektál. :D
Most épp Grétivel meg Barnussal játszik, jól elvan velük, még tudnak együtt játszani.
Azt hiszem, most ennyi BENről. :))
2010. június 24., csütörtök
Gréta
Ő Gréta, az egyetlen húgom.
Most 8 éves, a suliban most volt másodikos.
Hol is kezdjem....talán a legelején.
Még mindannyian aludtunk 8 évvel ezelőtt, én akkor voltam 10 éves.
Egyszer csak reggel 6-kor körülbelül bejött apa, hogy megszületett a kistesónk, Grétinek hívják.
Nagyon meg voltunk lepődve, egyrészt mert erre ébredtünk fel legmélyebb álmunkból, másrészt mert a kistesó érkezését 1 hónappal későbbre vártuk.
Gréti koraszülött baba volt, úgyhogy pár perccel később azt is megtudtuk, milyen nagy veszélyben van ő is, meg anya is.
Rögtön imádkoztunk, aztán mentünk is a suliba.
Én még nem igazán fogtam fel 10 évesen, hogy milyen veszélyekkel jár, ha egy baba 1 hónappal korábban érkezik.
Én csak azt tudtam, hogy lespóroltunk 1 hónap várakozást, és mindenkinek elújságoltam a suliban, hogy végre megszületett Gréti!
Aztán apáék fokozatosan felkészítettek minket a lehetőségekre.
Hogy előfordulhat, hogy nem lesz teljesen egészséges. Lehet, hogy néma lesz, vagy nem fog látni, vagy soha nem fog tudni mozogni, vagy szellemi fogyatékos lesz.
Attól függ, az agyának melyik része sérült, és ez később derül majd ki.
Lassan gyarapodott a súlya, végül hazaengedték anyával együtt.
Nőtt növögetett, de semmi betegséget vagy hiányosságot nem fedeztünk fel rajta.
Talán annyit, hogy a látása nem volt tökéletes, mikor kicsi volt, de aztán elmúlt ez is, most már jól lát.
Teljesen egészséges lett.
Azt hiszem ez Isten csodája, meg kegyelme, hogy megadta, hogy Gréti egészséges lehet.
Ezt így látta jónak és mi hálásak vagyunk érte.
Azóta már eltelt 8 év.
Lett belőle egy 8 éves nagylány. Nagyon szeret rajzolni, kézműveskedni, sportolni, játszani, meg biciklizni az új bicaján amit most kapott.
Már kiskorában is tett igen bölcs megjegyzéseket.
Emlékszem 3 éves korában ezt mondta: Ha állunk, az olyan mintha feknénk, mert a Föld ilyen szög alakúba van.
:D
2010. június 23., szerda
Barnabás
Minden nap fel fogok tölteni 1 képet valamelyik családtagomról. Egy régi képet.
Az első Barnus.
Most 3 éves. Szóval már tud beszélni meg járni. :))
Talán túlságosan is.
Igazi fiú, úgy értem rajong az autókért, fegyverekért, harci dolgokért, és nem szereti a babákat, a lányos színeket, semmit, ami lányos és nem "kemény". :)
Szeretem benne, meg egyébként az összes gyerekben, hogy el tudnak játszani szinte mindennel.
Jellemző, hogy a gyerekek sokszor az ajándék csomagolásával jobban elvannak, mint magával az ajándékkal.
Barnus számára például ha kap egy lufit, az egy hatalmas ajándék. :)
A Barnabás név jelentése: vigasztalás fia.
És ez jellemző is rá.
Ha valaki szomorú, sír, vagy el van csüggedve, Barnus rögtön ott van, vigasztal.
Kérdezi, hogy pl: Beninek mi a baja? Ne sírj Beni, semmi baj.
Aztán konyul le a szája és már majdnem ő is sír.
Vagy pedig mondja másoknak, hogy Beni most épp miért szomorú.
Ja, és ha nagy lesz, akkor űrhajós akar lenni. Vagy focista.
Hát igen, az én öcsém. :D
Az első Barnus.
Most 3 éves. Szóval már tud beszélni meg járni. :))
Talán túlságosan is.
Igazi fiú, úgy értem rajong az autókért, fegyverekért, harci dolgokért, és nem szereti a babákat, a lányos színeket, semmit, ami lányos és nem "kemény". :)
Szeretem benne, meg egyébként az összes gyerekben, hogy el tudnak játszani szinte mindennel.
Jellemző, hogy a gyerekek sokszor az ajándék csomagolásával jobban elvannak, mint magával az ajándékkal.
Barnus számára például ha kap egy lufit, az egy hatalmas ajándék. :)
A Barnabás név jelentése: vigasztalás fia.
És ez jellemző is rá.
Ha valaki szomorú, sír, vagy el van csüggedve, Barnus rögtön ott van, vigasztal.
Kérdezi, hogy pl: Beninek mi a baja? Ne sírj Beni, semmi baj.
Aztán konyul le a szája és már majdnem ő is sír.
Vagy pedig mondja másoknak, hogy Beni most épp miért szomorú.
Ja, és ha nagy lesz, akkor űrhajós akar lenni. Vagy focista.
Hát igen, az én öcsém. :D
2010. június 22., kedd
2010. június 21., hétfő
Zenekar..
Húha.. Azt hiszem, rendesen felgyűlt megint egy rakás program. Van egy-két felhőcske is felettem, de már nem parázok miattuk.. Túléltem az iskolát, most beköszöntött a klarinét-időszakom.
Ugyanis jövő héten lesz egy verseny, ahova megy a zenekarunk. Ez konkrétan a Balcsin lesz..:) Ottalvós. Ezzel még semmi gond nem is lenne.
Nos, nővérem munkatársa szintén klarinétozik, csak ő a csongrádi fúvósban. Nem ér rá (érettségiztet), ezért megkért, hogy beugornék-e helyette. Ugyanarról a versenyről van szó egyébként.
Most kaptam meg a kottákat, a klarinétom meg bekrepált. Enyhén elképzelhetetlennek találom, hogy ezeket a darabokat én megtanuljam 5 nap alatt, ráadásul természetesen 1. klarinétról van szó, amiről azért valljuk be, hogy nem egy bújócskázós szólam.
De valahogy majdcsak lesz. Ma lesz a mi zenekarunknak is próba, ott van egy hangszerész, és remélem megcsinálja. Ha nem, akkor már a csongrádi fúvószenekarban vár rám egy hangszer :D Tehát kibújó nincs. =)
Úgyhogy ez, és a következő hetem csak zenekari próbákról, és klarinétozásról szól (mert Szentesre és Csongrádra egyaránt mennem kell). Azt hittem, hogy a fogszabályzó miatt elkövetkezendő időszak klari szempontból nyugis lesz. Ez igaz is, de az utolsó hét nagy hajrával fog működni..
Ugyanis jövő héten lesz egy verseny, ahova megy a zenekarunk. Ez konkrétan a Balcsin lesz..:) Ottalvós. Ezzel még semmi gond nem is lenne.
Nos, nővérem munkatársa szintén klarinétozik, csak ő a csongrádi fúvósban. Nem ér rá (érettségiztet), ezért megkért, hogy beugornék-e helyette. Ugyanarról a versenyről van szó egyébként.
Most kaptam meg a kottákat, a klarinétom meg bekrepált. Enyhén elképzelhetetlennek találom, hogy ezeket a darabokat én megtanuljam 5 nap alatt, ráadásul természetesen 1. klarinétról van szó, amiről azért valljuk be, hogy nem egy bújócskázós szólam.
De valahogy majdcsak lesz. Ma lesz a mi zenekarunknak is próba, ott van egy hangszerész, és remélem megcsinálja. Ha nem, akkor már a csongrádi fúvószenekarban vár rám egy hangszer :D Tehát kibújó nincs. =)
Úgyhogy ez, és a következő hetem csak zenekari próbákról, és klarinétozásról szól (mert Szentesre és Csongrádra egyaránt mennem kell). Azt hittem, hogy a fogszabályzó miatt elkövetkezendő időszak klari szempontból nyugis lesz. Ez igaz is, de az utolsó hét nagy hajrával fog működni..
Persze, nagyon örülök neki, hogy megkértek beugrónak, megtisztelő..
De addig valamit még produkálnom kéne! Ajajajj...
2010. június 20., vasárnap
2010. június 19., szombat
beszámoló
Beköszöntött a nyár most már számomra is.
Az angol előrehozott érettségin túl vagyok, pénteken volt vége.
Pénteken (tegnap) zajlott le, én voltam a második felelő...
Úgy lefáradtam, hogy mikor hazaértem a busszal és besétáltam a házba, alig tudtam 3 értelmes szót kinyögni az érettségiről...
Délután meg elmentem az eredményhirdetésre, ahol megtudtam, hogy: 93%-os lett, és kaptam dicséretet is "az angol nyelvben nyújtott teljesítményéért".
És igazuk is van, tényleg teljesítmény az, hogy negyedikes koromtól kezdve nagyjából minden angolórát végigültem, nem hátráltattam az óra menetét, és a számomra ennyire gyűlölt nyelvet 30-40%-ban elsajátítottam. És innen következik a leépülés...
Péntek reggel olyan pánik tört rám az érettségi miatt, hogy állni is alig bírtam. Úgyhogy imádkoztam, és képzeljétek, a pániknak nyoma veszett, eltűnt, és vissza se tért többé. =)
Azért izgultam, de az nem ugyanaz.
A 2 nővéremnek is sikerült az érettségije, Bertának a töri 4-es lett, a magyar meg 5-ös, azt hiszem 86%-os. Úgyhogy ez nagy boldogság. :D
Mostmár készülhet a cselló felvételijére, aminek számára sokkal nagyobb tétje van, mint holmi érettséginek. :P
Laura törije szintén 4-es lett, a hittanja meg 100%-os!
Úgyhogy ő is örülhet. :)))
Már csak Balázs öccccsém van hátra, aki jövőhéten mutathatja meg képességeit a nagyközönségnek.
Az angol előrehozott érettségin túl vagyok, pénteken volt vége.
Pénteken (tegnap) zajlott le, én voltam a második felelő...
Úgy lefáradtam, hogy mikor hazaértem a busszal és besétáltam a házba, alig tudtam 3 értelmes szót kinyögni az érettségiről...
Délután meg elmentem az eredményhirdetésre, ahol megtudtam, hogy: 93%-os lett, és kaptam dicséretet is "az angol nyelvben nyújtott teljesítményéért".
És igazuk is van, tényleg teljesítmény az, hogy negyedikes koromtól kezdve nagyjából minden angolórát végigültem, nem hátráltattam az óra menetét, és a számomra ennyire gyűlölt nyelvet 30-40%-ban elsajátítottam. És innen következik a leépülés...
Péntek reggel olyan pánik tört rám az érettségi miatt, hogy állni is alig bírtam. Úgyhogy imádkoztam, és képzeljétek, a pániknak nyoma veszett, eltűnt, és vissza se tért többé. =)
Azért izgultam, de az nem ugyanaz.
A 2 nővéremnek is sikerült az érettségije, Bertának a töri 4-es lett, a magyar meg 5-ös, azt hiszem 86%-os. Úgyhogy ez nagy boldogság. :D
Mostmár készülhet a cselló felvételijére, aminek számára sokkal nagyobb tétje van, mint holmi érettséginek. :P
Laura törije szintén 4-es lett, a hittanja meg 100%-os!
Úgyhogy ő is örülhet. :)))
Már csak Balázs öccccsém van hátra, aki jövőhéten mutathatja meg képességeit a nagyközönségnek.
2010. június 18., péntek
Esőben
"Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja." (1Kor 3:7)
1 nagy gratu, és 1 nagy színdarab
Először is azzal indítok, hogy hipp-hipp-hurrá a mi blogszerkesztőnknek, Lisztes Orsolyának! Megvan a nyelvvizsgája, és le is érettségizett angolból! Nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen okos csajszi lealázkodik, és velem ír közösen blogot..:)
És gratu továbbá: Laurának, Bertának, Anikónak,Janának, Csillának, Julcsinak, Aminak, Balázsnak az érettségiért!
Bejegyzésem második része következik.
Emlékeztek még a karácsonyi színdarabra? Tudjátok, amivel nagyon sokat szenvedtem, kisebb ideggyengüléssel megúsztam a dolgot. Max Lucado: Értékes vagy. Amit picit átírtam, meg próbáltam koordinálni, rendezgetni..
Megvan már?
Nos, ha netalán nektek is a szívetek csücske ez a mese, vagy ha csak egyszerűen kíváncsiak vagytok rá, min ügyködtem ennyit, akkor nézzétek :)
Nem hosszú, 10 p. A klarinétos csajszi nagyon lázadozott ez ellen, mert azt mondta, hogy elrontotta, fáradt volt szellemileg és testileg is, és a nyelve nem mozgott elég gyorsan a hangindításnál.. de minket nem érdekel 1 ember, mert egy közösség sok emberről szól, és a többség azt harsogta, hogy: rakd fel, rakd fel! Így legyőzve kételyeit, belement a nyafis lány is a közzétételbe. Még jó.
És gratu továbbá: Laurának, Bertának, Anikónak,Janának, Csillának, Julcsinak, Aminak, Balázsnak az érettségiért!
Bejegyzésem második része következik.
Emlékeztek még a karácsonyi színdarabra? Tudjátok, amivel nagyon sokat szenvedtem, kisebb ideggyengüléssel megúsztam a dolgot. Max Lucado: Értékes vagy. Amit picit átírtam, meg próbáltam koordinálni, rendezgetni..
Megvan már?
Nos, ha netalán nektek is a szívetek csücske ez a mese, vagy ha csak egyszerűen kíváncsiak vagytok rá, min ügyködtem ennyit, akkor nézzétek :)
Nem hosszú, 10 p. A klarinétos csajszi nagyon lázadozott ez ellen, mert azt mondta, hogy elrontotta, fáradt volt szellemileg és testileg is, és a nyelve nem mozgott elég gyorsan a hangindításnál.. de minket nem érdekel 1 ember, mert egy közösség sok emberről szól, és a többség azt harsogta, hogy: rakd fel, rakd fel! Így legyőzve kételyeit, belement a nyafis lány is a közzétételbe. Még jó.
2010. június 16., szerda
everything is possible for him who beleives
That's true.
I'm not sure that I know every English word and I'm not sure that I will get the easiest questions, but I hope Jesus will be there with me.
I hope...
Everything is possible for him who beleives.
éééééééretsségi előtt, spanyol-svájc vb meccs után
Holnap érettségi érettségi érettségi ÉRETTSÉGI!!!!!!!!!! :O :S
Fantasztikus érzés 5 tételt tudni a 9-ből úgy, hogy holnap érettségi!
Tele van az agyam angol szavakkal, félmondatokkal, reggel félálomban tételt mondtam...most van elegem. :D
Veszek túrórudit, holnap vizsga előtt megtanulom a maradék izét aztán csá. :D
Remélem holnap lesz a vizsga. Na mindegy, amúgy Svájc megverte a Spanyolokat. Úúúúúh szegény Vácz Pisti... =(
Nem tudom miért van arra szükség hogy én az angol szóbeli érettségin a nukleáris biológiáról értekezzek. Tanár e fogja érteni, én se értem, az elnök nem tud angolul, a kémiatanárom se tehát az egyetlen esélyes is kilőve...
Mindegy, majd mosolygok, és integetek.
Meg imádkozok persze. :))
Fantasztikus érzés 5 tételt tudni a 9-ből úgy, hogy holnap érettségi!
Tele van az agyam angol szavakkal, félmondatokkal, reggel félálomban tételt mondtam...most van elegem. :D
Veszek túrórudit, holnap vizsga előtt megtanulom a maradék izét aztán csá. :D
Remélem holnap lesz a vizsga. Na mindegy, amúgy Svájc megverte a Spanyolokat. Úúúúúh szegény Vácz Pisti... =(
Nem tudom miért van arra szükség hogy én az angol szóbeli érettségin a nukleáris biológiáról értekezzek. Tanár e fogja érteni, én se értem, az elnök nem tud angolul, a kémiatanárom se tehát az egyetlen esélyes is kilőve...
Mindegy, majd mosolygok, és integetek.
Meg imádkozok persze. :))
2010. június 15., kedd
Állj meg egy picit
Reményik Sándor
Csendes csodák
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
Csendes csodák
Ne várd, hogy a föld meghasadjon
És tûz nyelje el Sodomát.
A Mindennap kicsiny csodái
Nagyobb és titkosabb csodák.
Tedd a kezedet a szívedre,
Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,
Ez a finom kis kalapálás
Nem a legcsodásabb dolog?
Nézz a sötétkék végtelenbe,
Nézd a kis ezüst pontokat:
Nem csoda-e, hogy árva lelked
Feléjük szárnyat bontogat?
Nézd, árnyékod hogy fut el elõled,
Hogy nõ, hogy törpül el veled,
Nem csoda ez? - s hogy tükrözõdni
Látod a vízben az eget?
Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök.
2010. június 14., hétfő
angol érettségi
Hú hát nem könnyű Livi után írni...
Pár nap múlva a családból 4-en is fogunk érettségizni.
Berta: irodalom, töri (tegnap kicsit félrebeszélt, azt mondta, megtanulta a Jókai ember tételt...arany ember helyett...:D)
Laura: töri, hittan (tegnap 6 tételt megtanult hittanból. míg én egyet angolból)
Balázs: angol, előrehozott
Én: angol előőőrehozooottt
Tagnap megtanultam az our environment témát, úgyhogy ha bárki akar hallani tudományos értekezést a fossil fuelsről, vagy akár a selective rubbish containersekről, vagy hogy how to preserve the nature, csak forduljon hozzám. =)
Ma reggel felébredtem, és első dolgom volt felmondani magamnak z angol témát. az ágyban. :D
(és sikerült :D)
Most megyek is témát tanulni, meg elolvasni az áhitatot, mert anélkül ez a nap is elszáll, és akkor hoppon maradok. :)
Pár nap múlva a családból 4-en is fogunk érettségizni.
Berta: irodalom, töri (tegnap kicsit félrebeszélt, azt mondta, megtanulta a Jókai ember tételt...arany ember helyett...:D)
Laura: töri, hittan (tegnap 6 tételt megtanult hittanból. míg én egyet angolból)
Balázs: angol, előrehozott
Én: angol előőőrehozooottt
Tagnap megtanultam az our environment témát, úgyhogy ha bárki akar hallani tudományos értekezést a fossil fuelsről, vagy akár a selective rubbish containersekről, vagy hogy how to preserve the nature, csak forduljon hozzám. =)
Ma reggel felébredtem, és első dolgom volt felmondani magamnak z angol témát. az ágyban. :D
(és sikerült :D)
Most megyek is témát tanulni, meg elolvasni az áhitatot, mert anélkül ez a nap is elszáll, és akkor hoppon maradok. :)
2010. június 13., vasárnap
F mint Friends day
Régóta tervezem egy ilyen témájú bejegyzés megírását is, de sokat ültem, gondolkodtam rajta.Nem egyszerű, az 100.Érdekes, mert a Valentin nap régen úgy indult, hogy ez a terület is benne volt, mára viszont kikopott, és csak a szerelem maradt (ebben gondolom jelentősen szerepe van a médiának, marketingnek).
Néha nagyon keveset beszélek azokról a dolgokról, amik sokat jelentenek, és nem értékelem igazán őket, sokkal inkább magától értetődőnek veszem.
Ez a téma talán ez utóbbi alól a kivétel. Volt egy nagy megtapasztalásom ezzel kapcsolatban, amit nagyon sokáig tartott kihevernem. Utána jöttem csak rá igazán, hogy mi is vagyok én a barátaim, közösség nélkül.
Orsi természetesen helyt állt, bármilyen kibírhatatlanul, szélsőségesen is viselkedek néha...:)
Úgy érzem, hogy esetleg 103 évesen fog fennállni a veszély, hogy lecseréljük egymást, túl unalmasak lesznek ugyanis addigra a poénjai.
A nővérem szintén ebbe a kategóriába sorolható, nagyon sokat erősít, bátorít, és segít. Örülök, hogy vele is ilyen "baráti" a viszonyom:)
A békési konfira úgy mentem, hogy elmondtam Istennek, hogy szükségem lenne még valakire, akivel közösségben lehetek, mert "egy űr tátongott valaki helyén" (ezt én is csak azután értettem meg, miután egy ilyen helyzetbe kerültem).
És megismertem Csillust. Eddig még egy szót sem szóltam róla itt, pedig elég szerves része lett ő is az életemnek. Az imént egy bő 3 órás beszélgetést folytattam vele.
Tulajdonképpen Isten annyira tudja, hogy milyen helyzetben lévő,háttérből jövő, beállítottságú embereknek kell összefutniuk, hogy ennél tökéletesebb tervezés tényleg nincs. Nem egyszer történt már meg, hogy szomorkásan elmeséltem valamit, és végül teljesen felüdülve, mosolyogva fejeztük be a beszélgetést- ezt értem a barátaimra összességében, és term. erre a 3 emberre is.
Lehet kicsit csöpögnek a betűk (a téma miatt), mégis számomra olyan nagy jelentőséggel bír, hogy vétek lenne ezt nem leírni. Hálás vagyok Istennek a kapcsolataimért, azokért a barátaimért is, akik szintén közel állnak hozzám, más szituációban, helyzetekben találkozom velük, és nem utolsó sorban ezért a 3 emberért, akik már eddig is oly sokat elviseltek tőlem, és remélem, hogy ezután se sokallnak egyhamar be.. :)
A videóban szereplő szívecskék száma arányaiban enyhén sok, néhol jó elrugaszkodni a képi élménytől, és a szövegre figyelni inkább. =)
Néha nagyon keveset beszélek azokról a dolgokról, amik sokat jelentenek, és nem értékelem igazán őket, sokkal inkább magától értetődőnek veszem.
Ez a téma talán ez utóbbi alól a kivétel. Volt egy nagy megtapasztalásom ezzel kapcsolatban, amit nagyon sokáig tartott kihevernem. Utána jöttem csak rá igazán, hogy mi is vagyok én a barátaim, közösség nélkül.
Orsi természetesen helyt állt, bármilyen kibírhatatlanul, szélsőségesen is viselkedek néha...:)
Úgy érzem, hogy esetleg 103 évesen fog fennállni a veszély, hogy lecseréljük egymást, túl unalmasak lesznek ugyanis addigra a poénjai.
A nővérem szintén ebbe a kategóriába sorolható, nagyon sokat erősít, bátorít, és segít. Örülök, hogy vele is ilyen "baráti" a viszonyom:)
A békési konfira úgy mentem, hogy elmondtam Istennek, hogy szükségem lenne még valakire, akivel közösségben lehetek, mert "egy űr tátongott valaki helyén" (ezt én is csak azután értettem meg, miután egy ilyen helyzetbe kerültem).
És megismertem Csillust. Eddig még egy szót sem szóltam róla itt, pedig elég szerves része lett ő is az életemnek. Az imént egy bő 3 órás beszélgetést folytattam vele.
Tulajdonképpen Isten annyira tudja, hogy milyen helyzetben lévő,háttérből jövő, beállítottságú embereknek kell összefutniuk, hogy ennél tökéletesebb tervezés tényleg nincs. Nem egyszer történt már meg, hogy szomorkásan elmeséltem valamit, és végül teljesen felüdülve, mosolyogva fejeztük be a beszélgetést- ezt értem a barátaimra összességében, és term. erre a 3 emberre is.
Lehet kicsit csöpögnek a betűk (a téma miatt), mégis számomra olyan nagy jelentőséggel bír, hogy vétek lenne ezt nem leírni. Hálás vagyok Istennek a kapcsolataimért, azokért a barátaimért is, akik szintén közel állnak hozzám, más szituációban, helyzetekben találkozom velük, és nem utolsó sorban ezért a 3 emberért, akik már eddig is oly sokat elviseltek tőlem, és remélem, hogy ezután se sokallnak egyhamar be.. :)
A videóban szereplő szívecskék száma arányaiban enyhén sok, néhol jó elrugaszkodni a képi élménytől, és a szövegre figyelni inkább. =)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)