Pipa

2009. március 28., szombat

MÉG 9 PERC!

Figyeljétek meg, hogy pontosan fél 9-kor leoltódnak-e körülöttetek a lámpák.
Én leoltom,az biztos:)
http://origo.hu/tudomany/20090320-a-fold-oraja-ujra-jon-a-wwf-vilagkampanya-2009-marcius.html

:)

A mai munkanap..

Sziasztok!
Nos, hol is kezdjem..
Először is nagy örömmel veszem észre, hogy látok új arcokat, akik valszeg googleben találtak ránk..hogy hallok visszajelzéseket pár sztroriról..hogy meglátok régi osztálytársakat..hogy egy beajánlás alapján vki elkezdi olvasni a blogot és éjfélig olvassa mert itt ragad..és természetesen hogy akik rendszeres olvasók,azok ténylegesen olvasók.
Ez tök jó, mert sokan értesülnek így arról, mi a helyzet felénk,mit gondolunk,stb.
Hűű..A mai napomat ha csak körvonalakban akarom megfogalmazni:
Reggel felkelek..Nem túl élénken megállapítom, hogy ma szombat van..És hogy ez csak egy vicc..Aztán ráeszméltem, hogy ez sajnos nem így van..Ezek után gyorsan usgyi a buszhoz..Csak mivel kell szembesuljek?Hát nem megy szombaton,tanítási napon az ISKOLAbusz..Ekkora már élénken nyugtázom, hogy a bérletem otthon hagytam..Na jó,hazaugrok már érte, 'ezen ne múljon' alapon,de ez koránt sem természetes, teljesen nyugodtan felszállhattam volna bérlet nélkül..Utazok..Fél úton mit látok? Ellenőrök..Na igen..A hálaadás a gondviselésért megtörtént.
Utána teljesen átlagos nap volt, a 7-dik lektor(os) (angol nemzetiségű angoltanár:) órán az utolsó 10 percben csak nevettünk. Azon, hogy egymásra néztünk, azon, hogy strawberry..
Egyébként nagyon fáradt vagyok, keveset aludtam mostanság (mert mindig volt vmi).Tulajdonképpen ez a hét nagyon jó volt, mert mondhatni laza volt a suli,az idő meg gyorsan eltelt.Most már csak Orsira lennék nagyon kíváncsi, hogy hogy sikerült a nyelvvizsga, de nem sokára már ezt is megtudom:)
A bérletről annyit, hogy a múltkor akartam megemlíteni, hogy remélem Orsi te nem jársz úgy a bérleteddel mint én, hogy otthon felejted..De ezek szerint te nem otthon, hanem máshol felejted:)

Barnus fényképe!


Ezt a képet Barnus (a 2 éves öcsém) csinálta rólam.
Mindig elkéri a telefonomat, és fényképez, de általában nem találja meg a gombot...

Most viszont sikerült lenyomnia, ráadásul rajta is vagyok a képen és nem a plafont fényképezte.

Ez nagy sikerélmény, úgyhogy felrakom.:-)

2009. március 27., péntek

csak rövid

Ma nem mentem suliba, mert holnap nyelvvizsgázok!
Most nem tudok többet írni, majd később.
:)
(barnus alszik és hangtalanul gépelni elég nehéz...:))

2009. március 24., kedd

...

Hú mióta legutóbb írtam történt velem pár dolog...
Pl elhagytam a bérletem és a diákigazolványom.
Úgyhogyegész nap (csütörtök) jártam a várost, hogy megnézzem hol lehet.

Miután nem találtam meg, elmentem pénteken a sulinkban a diákügyintézőhöz.
Ebben már gyakorlott vagyok, hogy mi a teendő ilyenkor, ugyanis ez már a 6. diákigazolványom...:-D

Ok, hát elmentem, köszöntem, kértem, kaptam, közben elbeszélgettünk a diákügyintézővel, akivel ugye egy napon születtem.
Aztán arról, hogy hol születtem, miért pont ott (mert Pécs ugye nem éppen itt van), mit dolgoznak a szüleim, stb...Aztán bejött az osztályfőnököm, ő is kérdezett, mindegy szóval kértem iskolalátogatásit...

Aztán vettem bérletet, de nem volt viszonylatigazolásom.
Mindegy, hazakeveredtem valahogy, és akkor másnap...
tegnap írt az iwiwen valaki, hogy megtalálta a buszos kollégája, és menjek érte!
Úgyhogy megvan.:-)
Ennyit a bérletemről.

Talán kicsit hosszan írtam le...

Ja és ma megkaptam a nyelvvizsgabizonyítványt (a szóbelit)!!
Szombaton meg megyek írásbelizni.
Most pedig megyek, mert nem akarom a délutánt a gép előtt tölteni, hanem ki akarok menni a szabadba, az egészséges friss levegőre!!!!!!!
:-D

2009. március 21., szombat

A témánál

Sziasztok!
Szombat este..
Ma volt csendesnap a gyülinkben, a Wessisek is itt voltak (pesti bapt. gyülekezet)..
Voltunk egy jó páran..Az ifinek egy csomó sport volt..Meg volt előadás, meg medve vadászat a kicsikkel, amin szétnevettem magam...
Jó volt, igazándiból ennyit talán sosem kosaraztam még az életemben egy nap..Ami azt jelenti, hogy most szegény lábaim ezt jelzik is..:)
Aztán mentem a Takkoba, meg a Kikbe.. (Háát igen..Szentes csúcs egy város!:D ... ... ... ...) Gazdagodtam pár felsővel meg egy nadrággal. Nagyon örülök ennek, és ez úton is köszönöm.:)
Egyébként jó kedvem van.. Ma sok élmény ért, jó volt..
Levezettem egy kézművest.. (virágos kitűző) Az ovis és ifis korosztály is készített..Köszönöm Orsi az ötletet!
Ja igen..Könyv ajánló:
Kiolvastam Rejtő Jenőtől a Tizennégy karátos autó c. könyvét.. Hát összegzésképp annyit, hogy sokat nevettem (egy poén külön tetszett, ott már könnyeztem a nevetéstől). Egyébként először túlságosan is "ponyvának" tűnt, de aztán belerázódtam a stílusába, meg egyre izgalmasabb kezdett lenni..Azért is volt jó olvasni, mert elég nehéz dogát(kat) írtam a héten, és volt olyan, hogy 1-ig tanultam, és 5:50-kor keltem..Kis kikapcsolódás..Sok fiatal nem is tudja mennyit veszít azzal, hogy a tv-t bámulja egy jó könyv olvasása helyett..
Még ezután megnézzük A dárda vége c. filmet, amiben Jim Elliot és társai története van feldolgozva az aukáknál tett missziójuk során..Mivel én a könyvet is olvastam, ezért tudom tuti hogy jó lesz:)
És a végére egy másik lazító sztori:
Ez ugyancsak a rokonoméknál történt Somogyban...
Kocsikázás közben beszélgetés folyik, és én jó turista lévén megkérdezem, hogy hol vagyunk éppen (mégis milyen falu mellett megyünk el)..Közben több fonalú beszélgetés folyik,és épp azon gondolkodom, hogy lehet hogy nem kéne a lábam felrakni arra a kis bigyóra..(Kis kocsi,középső rész)..Erre megszólal Attila: Lábod.. Én természetesen élénk bocsánat kérésbe kezdtem.. Nem igazán értik, hogy én most mit mondok, ezért kiegészíti: Lábod ennek a falunak a neve..
Azt hiszem értitek...Na ilyen is ritkán van...De velem természetesen ez is előfordul..Mért is ne?:)
Hát a további viszontírásra!

2009. március 20., péntek

Ha már itt tartunk..

Elméletileg most semennyi időm sincs,de hát az elmélet sok esetben más mint a gyakorlat.
Na igen.. Azt hiszem,ez a közös bennünk.. Ez a hihetetlen magas fantázia.
Nekem egy eset ami eszembejut:
Pécsen a rokonoméknál voltam.. Épp vmi rizses kaja volt, és hát a rizst (rizsát?:) ) nem tudtam megenni.. Mi következik ebből egy ilyen elvont gondolkodású lénynek? Hát alkossunk.. Asszem készítettem egy tájképet a tányéron.. Utána meg elkezdtem írni egy szöveget, amiben minden szó b betűvel kezdődik... Ezen ma is nagyot derülök ha szembejut, mert betadintól kezdve a banánig minden volt benne.. De az biztos, hogy a rokonaim megállapították, hogy nem kis csaodabogár vagyok..
A másik, ami nem kötődik ehhez..
Az is ott történt.. Egy szövetnadrág volt rajtam, új volt..És úgy csodálkoztam,hogy hogy szúr..Már elkezdtem panaszkodni, hogy milyen gatyákat árulnak manapság..
Erre felállok a székről, hát mit látok? Beleültem egy rajzszögbe. -.-

2009. március 18., szerda

Kreativitás


Ez a kép az egyik kedvencem.
Mert nagyon kreatív. Ugyan kinek jut eszébe manapság, hogy teletömje a szendvicset temperákkal?!
Ráadásul lefotózza...
Szívesen találkoznék az illetővel.:-)
Mondjuk hasonlóval már én is próbálkoztam, a menza különösen alkalmas, hogy kibontakoztassa a kreatív embereket.
Például adva van egy paradicsomleves betűtésztával.
Megeszed a levét, és ugye maradnak a betűk.
Kirakod, hogy SZÉP NAPOT NEKED, aztán kiviszed a menzán a konyhásnéninek.
Garantált siker:-)

Vagy vegyük a sárgaborsófőzeléket dzsuváshússal.
A hús állagánál és jellegénél fogva alkalmas a szigetkészítésre.
Nagyszerű érzés, amikor szigetet formálsz a húsból, és a narancsból pedig hajókat (mert miért ne adnának narancsot is hozzá?).
Vagy egész más eset: amikor megetted a szendvicsed, és marad a fólia, amit lehet hajtogatni.
A múltor csináltam belőle egy rózsát...
Otthagytam a takarítónéninek.
Kell valami, ami bearanyozza szürke hétköznapjait...

Hát most ezek jutottak eszembe...képtelen dolgok, de valahogy vidámabbá teszik a napot...

Képek, amelyek különösen tetszenek nekem. :-)






2009. március 13., péntek

Hear my prayer

Szupperr:)

Egyszerre netezünk..Voilá.
Szinte visszatérő mondatomként hangzik már, hogy: 'Igen, itt vagyok.. Eltelt megint egy hét, megint sokat kell pótolni..' Talán így jönnek létre a mottók is.
Köszi Orsi, hogy beraktad a plakátot..Meg a youtube-t,meg mindent:) Nézegettem a kommenteket is, s jót mosolyogtam A Kép alatti hozzászólásodon. Bizony, nekem sem egy perc volt, amire sikerült abbahagyni a nevetést..Ugye,mikor az emlékek a felszínre tőrnek..:)
Talán annyit magamról, hogy én is beteg vagyok. Hétfőn nem mentem suliba, 1-ig ültem a Doktor Néninél, mert olyan sok influenzás és különféle gyerek volt. 10-kor nem fértem be a rendelőbe..
Aztán zenésszülői.. Jól sikerült.. Fura dolog a legnagyobbnak lenni, amikor sokan a te véleményedet várják.. Na ilyen élményem sem sok helyen van még.De egyébként szuper.:)
Aztán újabb lebetegedés.Cseverből vödörbe..Hát ez már csak így megy...
Tegnap Szegedi Tudományegyetem Zenekarának koncertje.. Szuper volt. Újból rájöttem, hogy Te jó ég, van mit fejlődnöm... A zene..művészet..- Hát Isten igen szépet teremtett..Kár, hogy ezt sokan nem jól használják.
Ma a szokásos program: Zenekar..Zenekar..Telefon..Fürdés..Olvasás..Alvás..
Igazából a mai napom nagyon gyérül indúlt. De aztán felébredtem, és péntek érzésem lett.
Jó kis nap volt.:)
Most mennem kell.. Szép napot!:)

BékésiIfiKonfi2009

Szerintem nagyítsátok ki a képet, és olvassátok el, rajta van minden fontos info az idei ifikonfiról.
A téma az imádság lesz.
Egyébként lehet a konfiért imádkozni már most is! :-)
Amúgy meg minden rajta van a plakáton.

:-)

2009. március 10., kedd

Büszkeség és balítélet

Mostanában olvasom Jane Austen Büszkeség és balítélet c. könyvét.
Jó könyv, és elgondolkoztató.
ki olvasta, tudja miért. Olyan jók a jellemábrázolások benne, hogy sokszor ráismerek benne egy-egy ismerősömre.
Néha magamra is:-)
Persze nem csak a jellemábrázolásai miatt olvasom a könyvet. Már láttam filmben is, azt a 6 részest, amiben Colin Firth és Jennifer Ehle játszik.
Ezt a filmet (mind a 6 részét) körülbelül 5-6-szor láttam, angolul, magyarul és felirattal.
Nagyon-nagyon élveztem, mert igényes, jól visszaadja a könyvet, és mert azért Darcy alakítása sem megvetendő benne. :-)
Szóval olvassátok el ti is!

ui: Lehet, hogy a lányok jobban értékelik, de lehet, hogy nem, ki lehet próbálni:-D

2009. március 9., hétfő

Betegség


Beteg vagyok.:-(
Mindjárt megyek az orvoshoz, atán lefekszek aludni, vagy olvasni.
Pont ma volt a mai igében a lustaságról szó:
"Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj!" (Példabeszédek 6:6)
De szerintem aki beteg, az megengedheti magának az alvást.:-)

Na mindegy, megyek is.:)

2009. március 8., vasárnap

Csak egy link:-)

Egy dal a Ház a tónál (The Lake House) c. filmből.
Nekem nagyon tetszik:

http://www.youtube.com/watch?v=0qtSVqQAULI&feature=related

Az előbbi kép magyarázata:-)

Ok, szerintem az előző képet, amin "kicsit" nevetünk, nem mindenki tudja hova tenni.
Az érthetőség kedvéért:

Liviéknél voltam Szentesen, és egyik este elmentünk sétálni.
Hirtelen ötlettől vezérelve elhatároztuk, hogy csináltatunk valakivel egy képet rólunk.
Gurcsa véletlen, pont arra jött egy idős bácsika.
Megkértük, és mondta, hogy persze, csinál egyet, csak hát ő nem ért az ilyen gépekhez...
Erre a bácsi belenézett közelről a kijelzőbe, tehát abba a NAGY négyzet alakú kijelzőbe, amihez ugye normális esetben nem kell közel hajolni.
Mindegy, elpattant valami bennünk, és elkezdtünk hangosan nevetni, szinte röhögni.
A bácsi aranyos volt, nem értette, mindenesetre, mire végre lenyomta a gombot, mi már alig álltunk a lábunkon!
Látszik is a képen.:D

Ezek tehát az előzmények, most újra megnézhetitek a képet.:-)

Az ígért kép




Nem felejtettem el Orsi a képet, gondoltam itt leközlöm, a másik nagy favoritot (ami sztem a csúcs) azt majd emailben:D (Tudod a security-s bácsika..A fényképezőgép nyomogatáss...)

(Csak kisebb méretben vagyok hajlandó ezt a képet is közölni..Rettentően előnytelen, mert én már nagyon nevettem....Nagyon....de örök érvényű emlék..:) )

Beszámoló-ömlesztve

Lesz ebben minden.. Előző hét, Szebin utóhatása, szaladgálás..Minden:)
És aranyos vagy Orsi..Livi csak most tudott írni sajnos, de most ír!:) A lényeg a lényeg (ahogy mondta ezt egy néni a buszon :D )
Igazából gőzöm sincs hol kezdjem.
Kezdem mondjuk kedden az ifivel.
Szebin végén elhatároztam, hogy most kedden átmegyek Szegedre ha lehet, mert másnap nem lesz suli, meg nagyon el szeretnék menni..
Nos úgy történt, hogy a buszt nagyon neccesen értem el, gyakorlatilag csúcsot döntöttem gyorsaságban.:) Aztán rájöttem hogy van másik busz (rövid utas, de kiírva nem láttam) már amikor felszálltam a másikra.. Akkor gyors átszálltam.. Na de közben az volt a bibi, hogy Szilvi nem hívott, pedig én azt ígértem az itthoniaknak, hogy csak úgy ,megyek el, ha kikísér Szilvi este a Mars térre. Nos,Szilvi nem vette fel a telefont.. És csak arra tudtam építeni ,amit mondott vasárnap, hogy eljön.. Úgy voltam vele, hogy imádkoztam ezért, Isten meghallgat.. És kértem tőle egy jelet: Ha Hmvhelyen nem hív fel, akkor hazamegyek egy másik busszal. Közben, elkezdtem a buszon olvasni a Bibliát. .Alig volt vmi fény, már meg is jegyeztem magamban, hogy de jó lenne ha világosabb lenne. Erre megáll a busz, hátrajön a buszsofőr, és elkezd vmit matatni.. Hát aztán felkapcsolta a villanyt, mert csak így sikerült neki megoldani a problémát.. Tehát felkapcsolt villannyal mentünk tovább:D Ami szabálytalan, de muszály volt neki.. Mondanom sem kell, az, hogy fülig ért a szám, az szó szerint megtörtént.
Aztán leszállok Vhelyen a buszról (így is úgy is másikra kellett szállnom, ha megyek vissza Szentesre, vagy Szegedre.. Erre amint leszállok hív Szilvi, hogy eddig le volt némítva, de lett egy gondolata, hogy meg kéne néznie a telt.. És meglátta az én kismillió hívásom.. Hát hálás voltam, mert ő alapból nem jött volna el, mivel betegnek érezte magát. .De ahogy ő megfogalmazta: Ő eldöntötte hogy nem megy, de Isten mégis "elrugdosta". Elérte a helyi járatát,és odaértünk.:) ( És nagyon örült neki, hogy eljött)
Nagyon jó volt ott.. Bizonyságtételek voltak a Szebinről, és én is kiálltam. Nekem mennem kellett a 20:45-ös busszal, de negyed11-ig tartott. Kb 30-an tettek bizonyságot úgy 3 óra alatt. Szuper volt Miután elmentem, odament Szilvihez egy csaj, hogy megkérdezze merre vagyok, mi a nevem, mert beírta a keresőbe a „Szebin” szócskát, és kiadta az én bejegyzésem, elolvasta, és nagyon örült neki hogy ezt leírtam. Na ezért már megérte leírni.
Aztán szerdán volt a kortárszenei verseny. Kiválót kaptam, Isten megáldott.. Ez tényleg csoda, mert nagyon kevesen kaptak, és sok nagyon nagy név nem kapott...(ezt most nem magam felmagasztalásaként mondom, hanem csak magyarázásképpen, miért is tartom ezt olyan nagy dolognak)
Aztán végül is nem történt olyan nagy dolog.. Írtam pár dogát, bejártam Anyuhoz (Jöv. héten már valszeg tényleg kiengedik,30 nap után)
Tegnap pakolásztam, mentem ide-oda.. Elszaladt a nap.. Ma meg hajat mostam, pakoltam, belenéztem a matekba, meg ilyeneket csináltam.. És elszaladt az idő, megyek eztán még apuhoz, meg anyuhoz is benézek, 4-re meg megyek gyülibe.. Aztán meg lehet Szilvivel sétálok..
Hát úgy kb ennyi van velem.. Forgalmasak mostanság a napok, ami sztem nem olyan nagy furcsaság, hiszen ilyen az élet.:)
Ja igen. És ma van nőnap.. Erről pár információt, meg sztorit egy másik blogon találtam:
http://angyallka.blogspot.com/2009/03/amikor-isten-megteremte-notnok-napjara.html
Szóval ennyi kb. Mindenkinek szép napot kívánok!:)

2009. március 7., szombat

:)

Sziasztok!
Livi még ma este fog írni, örüljetek!
Én már megint a nyelvvizsgára készülök,csak most az írásbelire...
Úgyhogy lapokat töltök ki, ha sikerül rávennem magamat.
Most szívesen elutaznék Norvégiába, vagy Franciaországba...
Nem tudom miért.:D
Ma voltam osztálytársam (Anna) szülinapján, és bejöttek a mormonok, 3 lány.
Gondolom tudjátok kik azok a mormonok, naggyából.
Mindegy, csak kicsit letámadtak, hozták a "Mormonok könyvét" is.
Több mint félórába tellt, mire végre elmentek.
De amúgy nagyon jól éreztem magam Annánál:-)
Na megyek, teret engedek Livinek és gondolatainak...

2009. március 2., hétfő

csocsó:-)

Kémia, Agatha Cristie, semmi...ja de.

Éppen kémiát tanulok...próbálok...
Úgyhogy most nincs sok értelmes gondolatom, mindegy.
Amit leírtál Livi annak örülök, de ezt már megbeszéltük, mindenki olvassa el Livi utolsó 2 bejegyzését, ha eddig nem tette volna.
Na jó megyek, mert fél9 van, és még nem olvastam el Agatha Christie "A sors kapuja" c. krimijének UTOLSÓ 5 OLDALÁT!!!
Úgyhogy nem tudom, ki lesz a gyilkos, vagy kém, vagy majd kiderül.
Mindenesetre sietek!
Sziasztok!

Ja még 1: Fontosnak tartom megemlíteni a mai tesiórát, ami kifejezetten JÓ volt.
Ritka az ilyen, ezért fontos.
Egész órán csocsóztam!!! Kicsit tollasoztam is:-) Most van a sulimban valami "egészség-hét", és LEHET CSOCSÓZNI!!!!!!
Ez az!!!!

2009. március 1., vasárnap

Szebin 2009- és a megújulásom

Akkor most jön az én megtapasztalásom. Gondolkoztam, hogy leírjam-e, végül arra jutottam, hogy ez is egyfajta megvallás, és hátha épít valakit..
Mint szerintem sokan tudjátok, most volt Szegeden az ifjúsági találkozó(27-28-01)
Én nem voltam pénteken, hanem szombattól.
Talán túl hosszú lenne az egészet leírni, így is bőséges lesz az olvasnivalótok.
Reggel Boros Dávid tartott egy igehirdetést. Nagyon jó volt.. Ha a képemre fogok nézni vmilyen igazolványomon, biztos eszembe fognak jutni azok a gondolatok, amiket mondott (A konferencia címe a Képek volt (Önkép, képmutatás, stb))
Utána beszélgetés..éneklés..aztán ebéd..Én barátnőmnél aludtam, nála is kajáltam.. Úgyhogy egy kicsit késtünk a buszok miatt, de még akkor kezdődött csak a Kis Pisti szemináriuma. Nagyon sokat agyaltunk, hova menjünk, mert ott volt Szenczy (így kell írni?)A Baptista Szeretetszolgálat vezetője, és ő is tartott előadást, helyzetjelentést.. Meg filmklub ,meg másik szeminárium..De végül mégis Kis Pistinél kötöttünk ki 'Az őszinteség, képmutatás' c előadásán.
Hozzám ez nagyon szólt.. Nagyon hajlamos vagyok arra, hogy belesüppedjek" a hívő életbe, a hitet elhagyjam, de a képet megtartsam. Jó volt meglátni a képmutatás okait(nem csak hitéletben), az őszinteség ,és nyíltság fontosságát. Én már igazából ott szomorúan nyugtáztam sok mindent életemben, hogy nem jól teszem.
Aztán volt még beszélgetés, meg betévedtünk még Szenczy Sándor utolsó 15 perces beszámolójára is.. Nagyon meglepett amiket mondott, és elgondolkoztatott, hogy milyen kényelmes is vagyok. Az azt követő ének (amit az a srác énekelt gitárral) nagyon szép volt.
Utána beszélgetés, teázás volt. Aztán kezdődött az esti igehirdetés, dicsőítés, stb. Én most csak az igehirdetésről kívánok szólni, és a megtapasztalásaimról.
Az igehirdetés elején nagyon fáradt voltam, a gondolataim össze vissza voltak.. Imádkoztam Istenhez hogy tudjak figyelni, úgyhogy jóformán már a negyedére figyeltem oda igazán. De viszont…Úgy éreztem, hogy Isten szól.. Teljesen rám terhelődtek a bűneim, az, hogy mennyire nem Istenre figyelek a hétköznapokban, mennyire megyek az osztályommal, nem vállalom fel a hitet, stb. Tudom, elcsépeltnek hangzik, de valóban ez így van, és Isten nélkül a szellemiségem, a cselekedeteim sem lesznek jók, ráadásul most ugye egy nehezebb időszak is van itthon, tehát még rosszabb volt ilyen időszakban nem Istenbe kapaszkodni egész valómmal (mert a bűn elválaszt, az odaszánás meg nem könnyű dolog).
Tehát ott tartottam, hogy rám nehezedtek a bűneim. Elhangzott egy felhívás, hogy menjenek ki azok, akik valami bűnt követtek el, vagy valami nyomasztja őket, hogy imádkozzanak a lelkipásztorokkal. Én úgy gondoltam, hogy nem megyek ki, mert erős volt a zene mellette (nehezen tudok úgy maximálisan odafigyelni) azt akartam, hogy egy csendesebb zugban beszéljem ezt meg egy lelkipásztorral. Közben ment a dicsőítés.. És ahogy olvastam a sorokat (ki volt vetítve az ének szöveg) egyre jobban összetörtem.. Már sírtam ekkor, és őszintén, mert éreztem Isten szeretetét, éreztem, hogy nem jó úton járok..
Közben csak meglepetten figyeltem, hogy a fiatalok hogy mennek kifelé, és egyre többen, egyre többen.. Könnyes szemmel visszatérnek, hogy előttem a nagyfiú hogy ül le összeroskadva a padra, és hogy kezd el imádkozni.. Mindenki egyként volt, mindenki megértette a másikat.. . Megölelték egymást a visszatérők, őszinte örömet láttam.. Isten jelen volt, és a Szent Lélek működött ott. Ilyet még sosem éltem át..
Közben én ott álltam, gondolkoztam.. És vége lett az éneklésnek.. Következett egy bizonyságtétel..
A bizonyságtevő a hálaadásról kezdett el beszélni. Engem a lehető legjobban taszított ez, hiszen tudtam, hogy én nem tudok miért hálát adni még, mert rendeznem kell bűneimet.. Közben kezdődött a tapsolás, a hangos ének.. (Amit ő indított, nem a dicsőítés) és kimentem.. Mert én gondolkodni akartam…és úgy éreztem, ki kell mennem..
Nem sokára a barátnőm is csatlakozott, és elmondtuk egymásnak amit átéltünk.. Ő is sírt a bűnei miatt. Megértettük egymást, és átgondoltuk. Én semmiképp (de ő sem) nem akartam egy érzelmi dolgot.. Ha odamegyek Istenhez az legyen tudatos, átgondolt, és nem más hatására kiváltott dolog.
Elkezdtünk azért imádkozni, hogy leendő lelkipásztorunk, Balogh Barnabás jöjjön ki, mert annyi erőnk nincs, hogy kihívjuk az első sorból. Erre amire visszatérünk, látjuk, hogy jön velünk szembe,, Mert megszomjazott ,és elkezdett kaparni a torka. Nagy meglepődéssel nyugtázta, hogy imádkoztunk, és hogy Isten hogy munkálkodott.
Eztán életemben először egy lelkipásztornak elmondtam hogy mit látok (bűnök) szabadulni akarok, és imádkozzunk.
Megtörtént.. Én sok mindent megláttam, megújultam, ahogy a barátnőm is. Voltak megtérők a konferencián. .Hatalmas örömöt éreztünk, és nagyon hálásak voltunk érte az Úrnak, hogy ennyire munkálkodott. A vasárnapot nem is mesélem el, ott is sok minden szólt. Visszanyertem Isten kegyelméből a békém, és neki akarok szolgálni a mindennapokban. Érzem, és tudom, hogy ez a legfontosabb, és minden más szemét.
Soli Deo Gloria!

Egy hatalmas csoda


Olyan sok-sok-sok mondanivalóm van..Több bejegyzést is írok,először is édesanyámról kívánok szólni.
Írtam azt,hogy egy rokonom bent van a korházban.Ez a rokonom az édesanyám,úgy gondoltam,hogy leírom az egészet,hiszen ez építő lehet.(megtapasztalás)
Anyukám az alapbetegsége miatt bekerült a korházba már 22 napja (a múltkor elszámoltam)
Aztán láza lett..Mi megijedtünk, mivel ez anyánál sajnos nem csak egy szimpla betegség, mivel a szervezete elég gyenge,és ez is könnyen legyengíti.
Nos, emiatt elkezdődött egy kivizsgálás.Kiderült, hogy el van törve a keze,és a bordája.A kezét a korházban törte el (csontritkulása van,és mondta is az orvosnak,hogy fáj) a bordáját meg valszeg itthon,csak nekünk nem említette hogy fáj,(tehát vmi olyan helyen törte el,ahol annyira nem fájdalmas).
Nos,ezt követően bementek hozzá testvérnők látogatóba,és elmesélték, hogy Anya megbizonyosodva mondta nekik,hogy van új élete.(Ezt érezték is rajta)..
Ebből az egész sztoriból az a nagy csoda, hogy Anya megbizonyosodott arról, hogy van új élete.Ez kérdés volt, az Úr így válaszolt.Be kellett ahhoz neki mennie a korházba hogy így alakuljanak a körülmények,hogy bizonyossága legyen..
Hálát adok ezért az én drága Uramnak,hogy tudhatom,az Édesanyám is a mennybe fog kerülni!Olyan öröm van bennem....!