Az a történet arról az énekesnőről meg kisgyerekről szerintem tényleg tanulságos.
Egyrészt hogy mindig állj ki a barátaidért, családodért, még ha senki más nem teszi.
Másrészt, hogy az is tehetséges lehet, akinek nincs nagy neve, de ez egy kicsit elcsépelt mondás...Viszont igaz:-)
Harmadrészt, hogy nyitottnak kell lennünk a változásokra, meg kell adnunk az esélyt másoknak.
Hát ez az én véleményem, még más is eszembe jutott, elképzeltem a kisfiút, de aranyos...
:)
Viszont mostanában már annyi megható történetet olvastam így karácsonykor a szeretetről, elfogadásról, stb stb...
Ilyen "szívbemarkoló", könnyfakasztó, lélekemelő érzelmes sztorikat, hogy már kicsit elegem volt.
Pl árva kislányokról, kisfiúkról, nyomorban élőkről, kislányról aki a tatája mosolyát kérte karácsonyra, aki a télapótól egy új apukát kért...
Szerintem a többség azért 6 évesen játékot kér, lányok meg ékszert vagy ruhát, de nem a tata mosolyát.
Mindegy, nyilván sokakat meghatott és elgondolkoztatott, biztos volt ilyen kislány, kisfiú, csak mindig karácsonykor zúdítják ránk ezeket, hogy meglegyen a "szeretet-hangulat".
Pedig a szeretet nem hangulat. Attól még hogy sajnálsz valakit, nem biztos hogy szereted.
De ez a kisfiús történet azért vidám, tanulságos, és eszembe fognak jutni róla a barátaim, úgyhogy jó hogy leírtad Livi:-)
2 megjegyzés:
Sziasztok! Megcsináltam a rendszeres olvasók menüt. Áldást!
Szia Noémi!Köszi!:)
Megjegyzés küldése