Pipa

2009. július 31., péntek

Tóalmás

Békésről, Békéscsabáról, és Méhkerékről összesen 9-en mentünk vonattal.
Az útról annyit, hogy nekem nem volt fárasztó...
Sokkal hosszabbra számítottam, de hamar odaértünk.

Tápiószecsőről busszal mentünk Tóalmásra, és itt már nagyjából meg tudtam tippelni, hogy ki megy a táborba a buszról: vidám, fáradt fiatalok, nagy utazótáskával.
Amúgy kb a busz fele a táborba ment...

Ja és miután leszálltunk a buszról, még meg kellett tennünk egy 10 perces, egyenes utat, az összes csomagjainkkal meg mindennel együtt.
De ez csak mellékinformáció:-)

Szóval megérkeztünk, és bejelentkeztünk, mindenki megtalálta a helyét, megigazította a haját...

A tábori programot nem írom le részletesen, csupán néhány érdekesség:

Az esti játék este 9-kor kezdődött.
A csoportbeszélgetés este fél 11-kor.
Naponta 2x volt angolóra, az egyik 1,5 órás, a másik azt hiszem csak 1.
Hajnalban lehetőség nyílt fürödni a tóban, hogy pontot gyűjtsünk a csapatunknak.
Én ott voltam! :D
This program was called "jegesmaci". Találó...

Egyébként...vagy nem egyébként a t0 parancsolatot vettük végig, és bár már ismertem, meg hallottam róla, sokminden még most is eszembe jut róla, szóval voltak új dolgog, amikről eddeig még nem hallottam, és megragadtak...

És nagyon-nagyon sok színes program volt, sosem unatkoztunk, és ez jó!

:)

Szóval jól éreztük magunkat, sok mindent megtanulhattunk itt, új barátságok alakulhattak, meg minden, tudom, hogy kicsit sablon ez a szöveg, de így történt.

Bár azt nem mondhatnám, hogy ez egy szokványos tábor volt. Túl kicsi a hely és az időm, hogy mindent leírjak róla. De megyek jövőre is!

About the design and the camp

Nekem nagyon tetszik az új design Livi! :-)
Állítólag a fekete alapon fehér betűk olvasása nyugtatja a szemet.
Bár még meg kell szoknom, de menni fog.

Várom a beszámolót a táborotokról! Miben különbözött Gyergyótól?
Mit kézműveskedtetek?
Egyáltalán mi volt a napirend, stb stb:_)

2009. július 30., csütörtök

Átdizájnoltam

Na vééégreeee.. Ne tudjátok meg, mennyit gondolkodtam ezen a dizájnoláson, mire elkészült..Hát remélem hogy tetszik neked is Orsi, sokat dolgoztam vele. Ha nem, vannak még más sablonok is:)
Igazándiból most ha tehetnétek, teljesen jogosan megkérdezhetnétek, hogy hogy a csudában volt nekem ilyenekre időm? Nos, a képzeletbeli beszélgetés válasza ez volna: Hát sajnos egészen könnyedén, mert lebetegedtem.. Igen, sikerült, itt, Magyarországon is elkapnom ugyan azt a vírust, mint amit Erdélyben is összeszedtem. Szóval ma nem voltam a táborban (ők éppen ma voltak Derekegyházán,és én meg pont ma hiányzok!:`( ) pihentem, sportot néztem (úszó,és vízilabda vb-t) és 17:30-kor lesz a folytatás. Ez a betegség teljesen kiszívja az ember energiáját, ezért még a hajmosásig, meg a gyógyszertárig még mindig nem jutottam el.. Pedig lassan már tényleg illene, még naplemente előtt:D Annál is inkább,mert én a holnapi napon már nem vagyok képes feküdni. Számomra egy nap semmittevés (oké, ezt nem nevezem annak, de mégis csak az valamilyen szinten) is káó tud lenni, de kettő már tényleg túlzás.. Szóval holnap megyek a tábor utolsó napjára, punkt tum, a szervezetem sem alakíthat be, ki kell hevernem.:) Illetve holnap zenekar is lesz.. No meglátjuk, én szeretnék menni. Az ember tervezhet, de Isten végez.. Végülis valamiért megengedte Isten ezt a "szabit" nekem, és tulajdonképpen hálás vagyok érte, mert legalább pihentem.. Hát igen, nekem nagy hibám ez, hogy még nyáron is ha pihennem kell történnie kell valaminek.. Na de majd kinövöm:)
De azért már nagyon várom a zenei tábort, a jövő hetet, és egy szempontból még a suli is hiányzik. De csak egy kicsit..kicsit..nagyon kicsit..:)

2009. július 27., hétfő

Váltogatós

Üdvözöllek Orsi itt a blogon is, és reméljük, hogy nemsokára élő szóban is.:) Ideje lenne:)
Na időm abszolult nincs, de pár szóban:
Ezen a héten folyik Szentesen a gyermektábor (amit már említettem) és minden energiámat kiszívja belőlem (pedig azt szokták mondani, hogy abban nem szenvedek hiányt) úgyhogy nem nagyon tudok most másfele koncentrálni. Megvan a program, holnap bicajtúra, és én fogok lenni a "tarisznya".. Mielőtt még azt hinnétek, hogy én leszek a teherhordó-kisasszony megsúgom, hogy ez a jelenetben lesz, és én fogom bevezetni a tanítást egy kis ráhangoló módon (elmondom az aznapi József-történetet a tarisznya szempontjából) úgyhogy a szereplésből is ki fog járni, kézművesból is, meg úgy általában minden jóból. Úgyhogy jól érzem magam, a telefonom tropára ment (már sokan jeleztétek, ezért leírom, hogy itt tudtok elérni: 20/8860-617) úgyhogy most nagyon is kiszakítva érzem magam a mai technikás világunkból. Nem is baj, de ha akartok, elérhettek:)
Tevi! Várjuk a beszámolót! Meséljjjj:)
Szépséges hetet kívánok nektek:)

Hazatértem

Hazaértem...

Már megint vége egy tábornak. Gyergyó, gyerektábor, Tóalmás, Élet Szava tábor.
Hátra van még Csongrád Zenei Tábor, Békés Kerületi Egyházzenei Tábor.

Sok program erre a nyárra, de szívesen újrakezdeném az egészet!

Sajnos, vagy nem sajnos, nem tudom, de én egy tábor alatt, 1 hét alatt általában nagyon az ottani embereket, a környezetet, megszokom a szabályokat, szokásokat, és amikor a legjobban beleszokok, akkor véget ér. Ez így volt Gyergyóval, és Tóalmással is.

Most itthon vagyok, és próbálom megszokni, de most van időm rá, 2 hét.
Fogunk menni kosarazni a grundra a lányokkal, filmet nézni, fogok olvasni, picit tanulni, sokat pihenni, meg a szokásos itthoni teendők...
Ja és most újjítjuk fel a házunk hátulját is...

Lehet, hogy majd írok beszámolót Tóalmásról, ha már feldolgoztam az élményeket. :-))

2009. július 23., csütörtök

Két magzat beszélget

Nézőpont... Avagy olvasd el, s mondd, mi jut eszedbe?
A terhes nő (állapotos nő) hasában két baba beszélget. Az egyik kérdezi a másiktól:
-Te hiszel a születés utáni életben?
-Természetesen. A születés után is valaminek következnie kell. Talán itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután következik.
-Butaság! Semmiféle élet nem létezik a születés után! Egyébként is, hogyan nézne ki?
-Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt. Talán a saját lábunkon fogunk járni, és a szájunkkal eszünk majd.
-Hát ez ostobaság! Lábon menni nem lehet. Szájjal enni? Ez meg végképp nevetséges! Hiszen mi köldökzsinóron keresztül táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.
-De, de valami biztos lesz! Csak valószínűleg minden egy kicsit más képpen, mint ahogy itt hozzászoktunk.
-Dehát onnan még senki sem tért vissza! A születéssel az élet egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös zsúfoltság a sötétben...
-Én pontosan nem tudom, milyen lesz ha megszületünk, de mindenesetre meglátjuk a Mamát, és Ő majd gondoskodik rólunk.
-A Mamát? Te hiszel a Mamában? S szerinted Ő mégis hol van?
-Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk. Nélküle egyáltalán nem lennénk.
-Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát nyilvánvaló, hogy nincs is.
-Nos de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogyan énekel, és azt is érezzük, ahogyan simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én tényleg azt hiszem, hogy az igazi Élet még csak ezután vár ránk...

Pihentető

Újra itt vagyok.. Most elég kevés alkalmam van nethez jutni, mivel az otthoni gép csak elvileg mentésre van, mert utána újra lesz rakva az egész... úgyhogy most a másik nővérem gépéről netezek:) (Én megoldom a problémát:P )
Pont ma van egy hete, hogy hazaértem Gyergyóból.. Érdekes, kissé többnek tűnik, bár azt hiszem hogy az emlékek ugyan olyan erősen bennem élnek. Erdély után Magyarország egy kissé fakónak tűnik, de majd visszaszokok, és remélhetőleg majd megint tudom értékelni a síkságot is.. Érdekes, Petőfit meg ez ihlette meg..
Tulajdonképpen a programom most kényelmes, szellős,és mégsem unalmas. Rájöttem, hogy nekem most tulajdonképpen olvasnom kéne,mert nagyon sok a kötelező olvasmány (örülök, ha a nyár végéig kiolvasom a felét) illetve az angolt folyamatosan ismételni kellene, mert érzem, hogy felejtek.. És erről a szintről, ahol eleve év végén tartottam nem nagyon engedhetem meg magamnak, hogy felejtsek, ha nyelvvizsgát szeretnék. Mégpedig szeretnék.
Pénteken megyek szalonnasütésre, a hétvégén kérdőjeles program még Szanazug is, ahol egy tábor lesz. Nagyon furcsa, hogy jövő héten meg kezdődik a szentesi gyerektábor,és megint megismerkedhetem közelebbről József történetével. Azt hiszem, hogy ebben a témában nagyon profin fogok már mozogni.:)
Itt is valszeg kézművest fogok csinálni, illetve itt a jelenetben is elképzelhető hogy részt fogok venni, illetve az összeállításában, továbbá a legkisebbeknél segítő csopvez leszek.. Na ez egy újabb kihívás az előző korcsoport után, (mármint a gyergyói csoportomhoz képest kisebbek) de biztos vagyok benne, hogy nem lesz semmi probléma, bízom Istenben.
Nagyon örülök a gyergyói csopvez partnereimnek hogy felkukkantottak, szeretettel várjuk ezután is őket.:) (Orsi nevében is beszélek, nagyjából egyformán gondolkodunk:D )
Úgyhogy én elvagyok, igen, volt már mozgalmasabb hetem is, de azért nem kell sajnálni, néha ilyen is kell:)

2009. július 20., hétfő

És íme pár kép




És íme,itt is van pár kép, elnézést a nagyság-különbségért, de sajnos azt az egyik körben elrontottam:) Majd lesz még pár kép, most elégedjetek meg ennyivel.

2009. július 18., szombat

Bővített változat-Beszámoló Gyergyóról

Nos.. Nekikezdek..Aztán remélem hogy a vihar nem kezd el hangokat és fényeket is kiadni, mert most még csak esik..

Szóval..
Milyen volt Gyergyó?
Először is kezdeném a tájjal.. Ugye, sejthető, hogy egy 1600 m magas hegy tetején fekvő táborhely már önmagában is gyönyörű, és tulajdonképpen a lustább fazonok ezzel a képpel be is érhetik hegymászás nélkül is, mert rá lehet látni a többi hegyre, a völgyekre.. Mondjuk azért megéri elmenni a Csofronkára vagy a Nagyhagymásra (na ezt vajon így kell írni?:) )mert azok a hegyek még ennél is magasabbak.. Természetesen én pont a túra napján beteget jelentettem, tehát maradt az 1600m magas hegyről való szemlélődés.. Nem baj, mert az is csodálatos látvány volt..
Tiszta patakok csörgedeztek,színtiszta, fűszeres levegő, borvíz,és forrás is volt, és sok-sok gyönyörű virág...és természetesen nem utolsó sorban sok-sok áfonya, amitől sok-sok gyereknek nagyon lila lett a szája.. ÁÁÁÁ neeeeeem, az enyém nemmm:)
Egyszerűen nem tudtam betelni a tájjal.. Olyan jó volt csak úgy kiülni,és nézelődni.. Olvasni,és csak lenni..Jól elraktároztam magamban a képet,és majd előveszem egy borús,és esős októberi napon.:)
Tulajdonképpen nem tudom elmondani, hogy mennyire hiányzik a tábor.. Az emberek, a gyerekek, a táj, a program, az énekek, a kézműves,az esti röplabdázások, a csoportbeszélgetés,Evódiáék, és nem utolsó sorban Orsi..
Kevésbé hiányzik viszont a pottyantós wc,a korai kelés, a reggeli dermesztő hideg,és a vírus:)
De így,ezzel a makulátlan egyszerűségével volt olyan szép Gyergyó..
A programról, az emberekről,csoportról,és magáról a táborról is pár szót szólva:

Életemben először voltam csoportvezető, illetve egy táborban segítő, de annyira jól éreztem magam,és annyira pozitív élményekkel távoztam, hogy ezek után szívesen bevállalom jövőre akár Pányokot is. Annyira aranyosak voltak a gyerekek, a maguk nyíltságával, és azzal, ahogyan kötődtek hozzánk,"pótanyáikhoz"..Furcsa volt hogy én voltam a nagy, nekem kellett fegyelmeznem, figyelmeztetnem, és nem fordítva:) A gyerekeket annyira megszerettem, hogy én itt Szentesen a csöpp világomban is némely gyerekben néha őket vélem felfedezni.Na majd változik ez egy pár hét múlva.Aztán amit még fontosnak látok megemlíteni az a közösség..Olyan sok új barátot szereztem, éés annyira jó, hogy pár emberrel mélyebben is megismerkedtem..mondhatnám, hogy nagyon nehéz volt tőlük elválni. Jókat nevetgéltünk, sok jó sztorit átéltünk..Jajj,és Orsival esténként mennyit "szenvedtünk..
A Pányok feelingem mondjuk megvolt egész tábor alatt, hiszen volt egy kisegerünk is. Többnyire csak esténként találkoztunk vele, a kinézetét nagy-nagy örömünkre nem láthattuk, de azt meg kell jegyeznem, hogy meglehetősen serényen az egész tábor alatt egy éjszakát leszámítva minden este csak evett. A hét végére igen-igen dagadt egyeddé fejlődhetett.
Ami még egy kicsit furcsa volt, az a visszafele út. Hajnal 2-kor kiraktak minket a kényelmesen berendezkedett kabinunkból Kolozsvárnál (jogosan, mert helyjegy volt, csak széthúzódtunk,mert nem mindenhova volt eladva,és ezt kihasználtuk, mert a szardíniamódszer nem túl kényelmes) aminek nem nagyon örvendeztünk,és ezt szegény Orsi sínylette meg jobban, akinek az út hátralevő részénél jelentkezett a táboron átvonult vírus, csak nála egy kis késéssel. Nagyon sajnáltam, de egy nap alatt ő is kiheverte, úgyhogy most életerősen, és vidáman Tóalmáson van már..Hiába, nem unatkozik szegénykém:)

Nyilván mindenről nem tudok beszámolni. Voltunk még egyébként Parjdon is a sóbányában..Nekem egy hatalmas élmény volt ez a tábor, egy ajándék, ahol sokat töltődhettem, és igen sokat tanulhattam. Több dologban is elszégyeltem magam, és kicsit rávilágított arra, hogy tulajdonképpen néha nem ártana kijönnöm ebből a "gyerek szerepből, és egy kicsit több felelősséget vállalni úgy általában a körülöttem levő dolgokért.Úgyhogy én nagyon köszönöm a Lisztes családnak hogy elvittek magukkal, és Istennek, hogy eltervezte ezt az ajándékot számomra.

2009. július 17., péntek

Az utolsó után az első

Igeeeeeennnnn tegnap hazaérkeztünk.. A nagy pangás ideje lejárt, immár elindul újból a mozgás itt a tevi-lisán is.. Nem túl sok időm van azt tekintve, hogy holnap bemerítés lesz Csongrádon, és reggel 7 előtt kelnem kéne mert sütit kell még előtte h süssek..És ez a vonatút annyira lefárasztott, h még mindig érzem a hatását..
Pár szóban: Milyen is volt Gyergyóban?
Hiperszuper csodálatos, gyönyörű táj, nagyon sok új ismerős,, és sok-sok aranyos gyermek, no meg nem utolsó sorban jópár új barát..
Címszavakban:
Túra, vírus, beilleszkedés, röplabda, kézműves,jelenet, tanítás, csoportbeszélgetés,sok mosoly, Orsi és az én fogyatékosságaim, egér,medve (miklós), Tehénke (a kutya aki énekel),képek,étel,barátkozás, áfonya,románok,hegyek,borvíz.
Na ennyi az ízelítő.. A képzelőerőtöket használjátok a címszavaknál..Jó éjt!:)

2009. július 5., vasárnap

Utolsó

Ez az utolsó bejegyzésem, mielőtt elutaznánk Gyergyóba.
Nem írok sokat, már várom nagyon, én még nem voltam ott,csak a család többi része.
Jelenleg a táskám 100 kilós, de ez még nem a végső stádium.
Most mennem kell, akkor legközelebb 10 nap múlva.
:-)

És most...

Barnus eszik:-)


Bálint


Gréti (7 éves)


Szüleim


Berta

Ilyenek voltunk körülbelül 7 évvel ezelőtt :-)






montázs a családról

Röppenet:)

Orsolyám.. Igen.. Igen.. Érzem, h ebben a pillanatodban ha most élőben találkoztunk volna biztos h sokat "szenvedtünk" volna..Tudod, én mindent a magyar kukoricákért, és a kivitelért tettem!
Éssssss mivel nálunk láttad az Esti meséket, ezért természetesen én is láttam.. És naná, értjük a poént, és még a hanglejtésed is előttem volt, mikor említetted a tööööööööökkkkkk iiiiiiinnnngyyyyyyeennnn? szókapcsolatot:) No de most megyek, majd kitöltöm én is a Jane Austenes kvízt, de van egy sanda gyanúm, h az már csak Erdély után fog bekövetkezni.. Mert bizony sok a dolgom, úgyhogy most már lépnem is kell. Egyszer már írtam elköszönő sorokat, azokat olvassátok vissza:) A viszontlátásra:)

2009. július 4., szombat

címerezés, catherina morland

Köszönjük Dudás Lívia fáradhatatlan kitartásodat, mellyel hozzájárultál hazánk kukoricatermelésben elért kimagasló eredményeihez.
Soha nem feledjük!
Köszönjük továbbá el nem múló szeretetedet a kukoricatáblák iránt, mely minden sorodból sugárzik.
Soha nem feledjük!
És bár sokan elhullottak e kemény küzdelemben, Te mégis kitartottál, példát szolgáltatván sok ezer fiatalnak, kik már szinte elvesztették abbéli reményüket, hogy a kukoricacímerezést túl lehet élni!
Soha nem feledjük!
Mármint azt, hogy te mindvégig kitartottál.

Úgy érzem, ennyi kijárt Livinek. :D

Ja! Ami azt az "I am Catherina Morland "-ot illeti, megcsináltam egy tesztet, h Jane Austen hősnői közül melyikre hasonlítok leginkább.
Ez jött ki, bár nem tudom, mennyire igaz.
Mindegy...(egyébként nehéz volt úgy csinálnom a tesztet, hogy ne tudjam, mit csinálok, mert a kérdések elég átlátszóak voltak. Tudtam, hogy ha pl erre kattintok, ez fog kijönni...na jó, azért nem mindnél tudtam...igazság szerint csak néhánynál tudtam...:D)

Kaptam egy hatalmas utazótáskát tegnap.
Tök ingyeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen?
Igeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeen!!!

Vagy ti nem láttátok az Esti meséket??
:-)

Szünet

Az előző munkás bejegyzésem után most következzen egy sokkal inkább kívánatos dologról szóló bejegyzésem: Hétfőőn megyünk Gyergyóóóóbbaa! A ráadás az, h a Lisztes családdal,,,és Orsii is ott lesz! Ezt már előre látom h fantasztikus lesz. A földrajz tantárgyban gyengébbek kedvéért megsúgom (vagyis leírom) h Gyergyó Erdélyben található... A Kárpátok hegyvonulata pont erre a vidékre esik..és még sohasem jártam erre.. Kíváncsi vagyok mindenre, az emberekre, a nyelvre, az ételekre, a páratartalomra, a gyümölcsökre, és a táborra.. Egyébként itt egy gyermektábor lesz, és segítőként fogok menni. Biztos sokat fogok ott tanulni.
Úgyhogy hétfőtől kezdve (Júli 6)- Júli 17.-ig senki ne várjon blogbejegyzést, mert közös távollét miatt 'sajnos" nem fogunk netközelben tartózkodni Tevivel. Én addig még megpróbálok jelentkezni, de ha nem jönne össze, akkor ez idő alatt is szép és áldott napokat kívánok nektek!
Au revoir,Buon Giorno, Cheerio!

Kibírtam:) Egy-két dolog a címerezésről

Óhh... Olyan..hogy is fejezzem ki magam az állapotomhoz hűen? Ti hogy éreznétek magatokat 2 napi 4:45-ös kelés, egy 8 órás folyamatos címerezés, és buszon áldogálás után? Mert én ha ezt az oldalt nézem pocsék érzésem van.. A felkelés nem az én műfajom, a címerezés meg rettentően fárasztó. Az emberek hullottak körülöttem mint a pintyek a nagyfeszültségű áramzsinorról:) Ez nem vicc, a volt osztályomból rajtam kívül 5-en eljöttek, és mind az 5-ük kihullott. Hát igen, muszáj cserélődniük az embereknek, ezért nem totojáznak a kirugdosásokkal. Természetesen sokan maguktól feladták, és stoppal hazamentek.. Egyszerűen a humorérzékem, elszántságom és a hitem tartott életben, amikor a mellettem levő sorban 2 csaj elköszönt, bejelentették h ők ezt nem bírják, és további jó munkát kívántak.. Muris volt.:)A nyakam totál leégett, bár ez annyira nem érdekel, és most már a fáradtság sem.. Adok egy bölcs tanácsot, ha valaki netalán még e blogbejegyzés után is címerezni vágyna: Ne menj úgy el, h nincs ott egy pajtásod.. Mert amikor a 6-dik sort kezdjük egy kukoricásban, ahol egy sor 1 km, és sietned is kell, mert hajt hátulról a Mr. tatár akkor jól jön, ha megnevetettet valaki.. Az egyik osztálytársammal (Rékával) és a barátaival mentünk együtt, és olyan jól éreztem magam, hogy teljesen elfelejtettem, hogy címerezek..Mert ha átesek a holdponton, és nagyon jó kedvem lesz (A szótáram szerint szenvedni kezdek,és ez nem ritkán fordul elő) akkor aztán semmi nem izgat, és a címer is egy póréhagymához kezd hasonlítani, és azon kezdek el filózni, h de muris lenne valakinek hazahozni "póréhagyma" címszóval a címereket..Ő meg betenné a hűtőbe, és felvágásig észre sem venné.. No de persze ilyen nagy gazságot senkivel sem tennék, még viccből sem..vagy hogy egy eddig számomra ismeretlen betegség elkapása miatt az első kérdése az orvosnak az lenne, hogy: Ön címerezett már? A válaszomra egy erőteljes együttérző tekintettel nyugtázná, hogy sajnos ez okozta a ragályos kort, és ez volt a betegség fő oka...Mondjuk az az egy biztos, h a mai álmomban is a kukoricamezők sokaságát fogom megvizsgálni, és több ezer címer fog elsuhanni a képzeletem szárnyai előtt.. csakhogy nem a chocapic reklám festői szépségével.Mesés lesz, már "alig várom"..ÁÁÁÁÁÁ egyébként egyáltalán nem fárasztó ez a munka, ez a hobbim, jobb mint a kosarazás, én mindenkinek csak ajánlani tudom, klíma van, első látásra már tuti beleszeret az ember. Mégis a fáradtságot, és pár negatívabb dolgot leszámítva jól éreztem magam,kibírtam,nem rúgtak ki,órabért nem vontak le, és nagyon jókedvűen telt a napom..Isten megáldott,megőrzött,jobban megismertem az osztálytársamat, jót beszélgettünk, és sokat nevettünk.

2009. július 2., csütörtök

Elmentek

Július 2-a. Tegnap ment el Orsi és Balázs. Nagyon furcsa, h most nincs kivel elmenjek ide-oda, nem sétálunk napi 10 km-ert, és hogy telefonon hallom megint Orsolya hangját. De sajnos ahogy szokták mondani: Ez van, ezt kell szeretni. Egy nagyon szép hetet tudhatunk a hátunk mögött, sok-sok programmal egybekötve. Ennek csak egy töredékét olvashattátok, hiszen nagyon feles időnk nem volt.. És még egy vérvételt is túléltem, pedig én aztán az ilyeneket nem nagyon díjazom. Az utolsó napokban viszont elkezdtem én is filmnyelven beszélni Orsiékkal egyetemben. Jó érzés, h tudod h tudja amit te tudsz, habár más nem is sejti rajtatok kívül a poént. Csináltunk Szentes utcáin közvélemény kutatást, ahol érdekes dolgokra derült fény (majd rövidesen közzéteszem ezt is) aztán voltunk a gyülekezettel szalonnát sütni, ahol röpke 4 órát eltöltöttünk (és nagyon jól éreztem magam, meglepően jót beszélgettünk másokkal is, humoros sztorikat meséltünk) aztán futottunk 21:45-kor, átmentünk a Körös-torokra Csongrádra, ahol lejártuk a lábunkat, shoppingoltunk egy csomót, ittunk koktélt (természetesen alkoholmenteset), sütöttünk sütit (khm.. Orsi... igen =D A lényeg: A spórolás!:D ), Orsit megtanítottam palacsintát feldobni (és nagyon ügyes volt)... és van még jópár dolog, amit kihagytam.:) Ja igen, és megműtötték az unokaöcsémet, Barnust, őt is meglátogattuk.. (Balázstól egyébként a szemüvege miatt megijedt, mivel a műtős bácsinak is volt szemüvege:D )
Úgyhogy szépen eltelt ez a hét, holnaptól indul a munka, ami miatt elvileg jöttek Orsiék is. Mondjuk Balázs 2 napot tudott dolgozni, csak azért mert fiú.. És még ma beszélünk a női egyenjogúságról:) De ne értsetek félre, mi örültünk Orsival h ő legalább tud dolgozni, és lelkiekben is gondoltunk rá amikor mi nevetgélve sétáltunk az utcán, h ő most épp kapálja a kukoricát.:)