Szervusztok!
Köszöntelek benneteket itthonról, Szentes főutcájáról.
Tegnap lett vége a 23 órás tekergésnek, amibe spontán kerültem be nővéremen keresztül. (a sulija benevezett,és én meg nagyon szerettem volna menni, de csak csapattal lehetett)
Mondanom sem kell, hogy alig aludtam, hiszen az volt az egész lényege, hogy 23 órán keresztül folyamatosan valaki bicajozzon..
Én cirka 110 km-ert tekertem.. Igen, rendkívülien büszke vagyok magamra, hiszen eddig ez a csúcsom ennyi idő alatt (később is kapcsolódtam be, illetve egy menetet ki is hagytam a saját órácskámból)
Szóval most rendkívül fittnek érzem magam, jó lenne ezt a látszatot megtartanom a szünet végéig magamnak..Ki tudja, lehet kitekerek már én is Pekingbe..:P (Na ezt most csak a szentesiek értik).
Kinek van kedve elkísérni?:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése