Írni fogok egy újabb bejegyzést, egy újabb ezredik unalmas és lényegtelen bejegyzést.
Vajon mi készteti az embereket, hogy világgá kürtöljék a dolgaikat, mikor alig érdekel valakit. Vagy senkit.
Ez nem önsajnálat, csak elgondolkodtam.
Annyi érzelmes ömlengős blog van, amennyit ember még el nem olvasott.
Főleg a szerelem köré épül a mondanivaló. És a csalódás köré.
A kis tini lánykák érzelmes kirohanásai... persze semmi bajom velük, csak tényleg nincs értelme...
Bár lehet, hogy nekik ettől jobb lesz. és az is lehet, hogy pár ember miatt csinálják az egészet.
A mi blogunk is ilyen egyébként. Pár ember olvassa, de miattuk érdemes.
Meg most már tesóim innen tudnak rólam az egyetemen. :)
Mennem kell takarítani. Mire anya hazajön kész legyen. Meg gyakorolni, meg tanulni, a többibe nem gondolok bele!
Késő.
2 megjegyzés:
le vagyok maradva...hol vagy egyetemista?
Ja nem én járok egyetemre, dehogyis!
A két nővérem, Laura és Berta. :))
Megjegyzés küldése