zilah_konfi

Úgy döntöttem beáldozok egy kis időt arra, hogy írjak valami beszámolót a zilahi ifjúsági konferenciáról. :)

Nem indultam nagy elvárásokkal. Igazából nem is terveztem, hogy megyek.
Azt tudtam, hogy öcsém már készül hogy mehessen, nővéreim is akartak menni.
Én meg örültem, hogy több hely lesz itthon...

Aztán anyáék úgy kezdtek beszélni a konfiról, hogy a 4 nagyobb megy. Az azt jelenti, hogy Laura, Berta, Én meg Bazsi. Hogy én is?!
Végül nem ellenkeztem, hát jó, elmegyek, kíváncsi vagyok mi fog történni.

Szerintem teljesen ki voltam merülve, ezért nem éreztem semmit a konfival kapcsolatban.
Késve érkeztünk meg, így nem volt hely a nagyteremben. Tele volt az egész fiatalokkal, így először körbejártuk az imaházat, hátha valahol feltűnésmentesen be lehet jutni, szerezni valami helyet.
Terveink és bejutási kísérleteink sorba kudarcot vallottak, ekkor valakinek eszébe jutott, hogy miért nem viszünk be egy padot a terembe?
Az ötletét támogattuk, így a békési fiatalok fogtak egy padot, becipelték a nagyterembe, és boldogan rázsúfolódtak.
:D

Figyeltem az előadásokra, nem volt vesztenivalóm.
Nincs idő leírni minden előadást, kielemEzni. Csak annyit, hogy sok dolgon elgondolkoztam az életemmel kapcsolatban. Mennyire felszínes, mennyire önző meg pazarló. Időpazarló, energiapazarló.

Könnyű azt mondani, hogy jó volt a konfi. De miért is?
Mert elgondolkoztam végre dolgokon, amiken változtatni szeretnék. Komolyan akarom venni Istent, nem olyan felszínes lenni, mint eddig.

Meg persze azért is jó volt mert hallhattam a Kvintet élőben és mert nagyon jó énekfeldolgozásokat hallhattunk, amiknek meg is szerezzük a kottáit.
Mert az ifink közössége is jobb lett, és kaptam egy pendrive-ot.
De ez már egy másik történet.
=)